Részlet: Kevéssel a Kr. előtti II. század kimenetele előtt az Alpok déli lejtőin új nép ereszkedik alá a történelem világosságába. Most bukkan fel először azon az útvonalon, amelyen a következő két ezredév során ismételten alá fog szállani. Kimbereknek és teutonoknak hívják e vad alakokat. Legázolják a római hadvezéreket és konzulokat. Végül Cajus Marius, a nagy férfiú, akit Róma ötször tisztel meg egymásután a konzuli méltósággal, két ütközetben legyűri a félelmetes jövevényeket és visszakergeti őket abba a homályba, amelyből elmerészkedtek. Mint az emberek eredete általában, e népek eredete is rejtélyes. Egy nagyobb népcsoport összeségéből szakadtak ki, amelyet majd (valamelyik másik törzsükről) egy máig is rejtélyes értelmű szóval; germánoknak fognak nevezni. Ez a népfaj viszont annak a nagy családnak a tagja, amely benépesítette Európát s Perzsián és Indián át egészen Ázsia mélyéig elhatolt.