-
-
-
-
A régészet regénye
0Ritkán sikerül ilyen megnyerő módon összehangolni egy tudományos történet gazdag tényanyagát eleven, érdekes és vonzó stílussal. Erre az igen nehéz feladatra vállalkozott Ceram, amikor regényében” lebilincselő módon hozza közel a ma emberéhez az elmúlt két évszázad kiemelkedő régészeti munkáját és eredményeit. Nem kevesebbre vállalkozott a szerző, mint időben 5000 évet, térben négy kontinenset végigszáguldani az ásók nyomában, feltárni az archeológiai felfedezések történetét, melyek mögött felsorakoznak a lángeszű dilettánsok, a nagy koncepciójú kutatók, a hangyaszorgalmú szobatudósok óriási erőfeszítései, apró, szívós és kitartó munkái. Az olvasó mintegy szemtanúkén: kísérhetí végig az egyes feltárások izgalmas mozzanatait, az újabb felfedezések kísérletezéseit, az egyes kutatók nem mindennapi történetét.
-
-
-
-
-
A skythák
0A századfordulós magyar történettudomány kiváló képviselője volt Nagy Géza, akinek szkítákról szóló vékony könyve ma is antikváriumok keresett darabja. Az 1909-ben megjelent akadémiai székfoglaló értekezés szorosan kiegészíti a szerző korábbi tanulmányát, mely A szkithák nemzetisége címmel jelent meg 1895-ben. Nagy Géza munkája ahhoz a korabeli vitához szól hozzá, mely a szkíták iráni, avagy turáni, más szóval belső-ázsiai eredete körül zajlott. A szerző utóbbi mellett érvel az ókori források alapos nyelvészeti, kultúrtörténeti kritikája, néprajzi, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténeti összehasonlító elemzések segítségével, természetesen érintve a magyar őstörténettel való kapcsolódásokat (pl. a szkíták lehetséges finnugor-szláv keverék etnikai összetételét).
-
-
-
-
A sumír-magyar rokonság
0Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb sumirológusoknak. Egyetemi éveit Budapesten kitünő ered- ménnyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A Magyar Östörténelem” és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kuta- tások voltak. Az első nő volt Magyarországon, aki történelem- ből magántanári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt Dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalmas munkájára, aki „Ötezer év távolából” c. müvében megirta a sumír nyelvvita történetét, a nemzet- közi tudósok közötti hosszú harc részletes elemzését, a sumír nyelvtannak a magyarral való egyezését és a sumír-magyar rokonság fennállásának az elméletét igazolta. Könyvét a Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben nagydijjal jutal- mazta. A sumir-magyar rokonság kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem támasztotta alá elég nagy sumír szótári anyag.
-
A szabadságharc csatái 1848-1849
0Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története című művének 1894-98-1 kiadásából válogatta Pollák Dénes. A mellékletként közölt okmány és a falragaszok a HADTÖRTÉNETI MÚZEUM és a HADTÖRTÉNETI LEVÉLTÁR anyagában található eredetiek hasonmásai. A kötet elején a színes műnyomat THAN MOR vízfestményéről készült. A címlap és a díszítő rajzok SZECSKÓ TAMÁS munkája. Az arcképeket korabeli képmások után TEDESCO ANNA, a metszeteket egykorú lenyomatok után, és a térképeket BOKROS FERENC rajzolta.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A történeti Erdély
0Előszó
A „történeti Erdély” lezárt fogalom, amelyen az idő tartalmilag már nem változtathat. Jelenti az 1918 ősze előtti Erdélyt, azt az Erdélyt, amely mindig szervesen benne élt az egyetemes magyar életben. Az 1918. év őszén ránktámadt politikai változások nyomán ez a szerves egység formailag megszakíttatott. -
-
-
-