-
Állat és angyal között
0A szakképzett természettudósok között sajnos kevés filozófust találunk. Wolfgang Kuhn, ennek a könyvnek és a tavaly megjelentett A darwinizmus buktatói című, szintén a Kairosz Kiadónál megjelent könyvnek a szerzője ezen kevesek közé tartozik. Szabad a tudományban megfontolásokat tenni, de a megfontolásokat tudományosan bizonyított tételként eladni – mint bestsellert – tudománytalan. Wolfgang Kuhn határozottan föllép a tudománynak ilyen megcsúfolása ellen. Nem fárad bele, hogy meggyőző érvekkel mutasson rá arra, milyen veszélyes az ateista evolúciós hipotéziseknek az emberképet megrontó hatása. A mindenható Teremtő minden bizonnyal evolúcióval (lassú fejlődéssel) és immanációval (azonnali létrehozással) is tud teremteni. A teremtés titka sejteti velünk, hogy élt, illetőleg él mindkét eljárással. Csakhogy ez titok, és nem merhetjük azt gondolni, hogy meg tudjuk állapítani, miképpen is történt. A darwinisták nagy tévedése abban áll, hogy azt gondolják, a reális összefüggésnek mindig egyúttal oksági összefüggésnek is kell lennie. Pedig lehetséges akár nem oksági és nem átalakulási evolúció is, mert ez nem mond ellent a Teremtő szabadságának. Ilyenről azonban a darwinisták nem akarnak hallani, mert akkor nem „működnének” modelljeik, amelyek mind oksági-átalakulási modellek. Az egész darwinizmusban csupán az a tény megcáfolhatatlan, hogy tudományosan nem bizonyítható.
-
Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia – Garinus legendája nyomán
0Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) élettörténetét kivételesen bőséges forrásanyag tárja elénk. E könyv elsősorban a Margit-életrajzra vonatkozó dokumentumokat vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a Szent legrészletesebb középkori legendája – melyet a XIV. századi do-monkos Garinus írt – hogyan keletkezett, mi állt megíratásának hátterében. Mindezt a középkori domonkos rendtörténet és hagiográfia tükrében vizsgálja. A Margit-legenda elemzése jó alkalmat nyújt arra, hogy bepillanthassunk a legendaírás „műhelytitkaiba”, hiszen rendelkezésre áll a szerző forrása is, a szentté avatási per anyaga. A két dokumentum összehasonlításából kiderül, hogyan alakította saját korának életszentség-eszményéhez Szent Margit alakját a tudós teológus Garinus. Megismerhetjük a középkori hagiográfusi mentalitást, a szerzőnek a szentségről, a csoda mibenlétéről alkotott felfogását.
-
Erdély népi építészete. Kölcsönhatások
0A szerzők és a kiadó olyan könyvet kínál a tisztelt Olvasónak, amely áttekintést kíván adni a Romániához csatolt Erdély népi építészetéről. Mindezt olvasmányos, szemet gyönyörködtető formában. A gyönyörködtetést szó szerint értve, amelyet a hasonló könyvekben szokásos fényképek helyett a grafikák, Imre Lajos rajzai kínálnak.
-
Megdőlt az életfa
0Mikor geológusként rendszertanokat tanultam, nem gondoltam arra, hogy a humán világban bizonyos emberi szándékok és tervezett cselekvések összességének és következményének is hasonlóan tökéletes rendszerét lehet felfedezni. Ilyen rendszert ir le Bene Éva a Megdőlt az életfa c. könyvében.
A XX. században találkoztunk egy-két embertelen eszme- és cselekvési rendszerrel, ezeknek egyike a kommunizmus, másika a nácizmus volt. Számunkra -ezek mellett és ezeken túl – azonban a legkegyetlenebb és legfájóbb emberi döntési és cselekvési szisztéma az 1920-ban államhatárokkal elszakított magyarság elnyomásának és gazdasági ellehetetlenítésének rendszere, társadalmi kapcsolatainak, családi kötelékeinek és évszázados településszerkezetének tudatos szétverése, valamint kollektív felszámolására indított összpontosított támadás volt.