-
-
A régi Magyarország 1711-1825
0Csíkszentmihályi Mihály nagysikerű Flow című könyve a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy a harmadik évezredben egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak. Felelősek vagyunk a jövőnk alakulásáért, és ez alól a felelősség alól nem bújhatunk ki azzal a kifogással sem, hogy a sors vagy a véletlenek határozzák meg a jövőt.
-
A régi Pest emlékeiből
0Előhang
„Közel hatvan esztendeje ismerem Pestet. 1863-ban jártam utcáin először. Azóta sűrűn fordultam meg benne s 1871-től fogva állandó lakója vagyok. Láttam hát emelkedését, változásait, épülését és szépülését. Örültem neki, boldog voltam növekedése szemléletén, búsultam gyarlóságain, szerettem volna a magam két keze munkájával tolni előbbre a világvárosok fejlődésének útján. Pedig ment az magától is.
És ma már nem ismerek reá. El kell ringatnom vén fejemet az álmok ködös országába, ha vissza akarom képzelni magamat abba a Pestbe, amelynek hangulata, színe, ócskasága felejthetetlen marad előttem. És az ő emberei, asszonyai, népe, lakossága, fénye és árnyéka… „ -
-
A renaissance
0Részlet: A kilencedik és tizedik század folyamán a régi Gallia területe gyilkos és pusztító barbár betörések színhelye lett. Egyik vad horda a másikat követte, mint a vihartól felkorbácsolt tenger tajtékzó hullámai. Délfranciaországot szaracén hadak lepik el és a magyarok átlépik a frank birodalom keleti határait. A hullámok hátán érkező normannok az ország közepéig nyomulnak, »kalózmódra úszván az óceánon«.
-
A róka ökológiája és vadászata
0Mondanivalómat két lényeges rész köré csoportosítva új szemléletet szeretnék kialakítani az olvasóban. Az első és talán a lényegesebb rész a róka rokonságával, testfelépítésével, szaporodásával foglalkozik, és különös figyelmet szentel a rókapopulációk ökológiájának, valamint az azt befolyásoló tényezőknek. A második rész, amely a vadászoknak bizonyosan sokkal ismerősebb, a róka vadászatát és annak különböző módozatait tárgyalja.
Bárki jogosan kérdezheti, hogy milyen új szemlélet kialakítását remélem én ettől a könyvtől. Nem többet és nem kevesebbet szeretnék elérni vele, mint azt, hogy a rókát mindenki úgy tekintse, mint az életközösség egy tagját, amely környezetének alakításában olyan szerepet „vállalt”, mint amilyet az számára lehetővé tett. Tehát a róka – ökológiai értelemben – se nem káros, se nem hasznos, hanem egy olyan vad, amely táplálkozása során a vadgazdálkodás számára többé vagy kevésbé fontos állatfajokat, az apróvadat is fogyasztja. Emiatt el kell fogadni a vadgazdák és a vadászok azon törekvését, hogy ezt a „konkurenciát” minél kisebbre csökkentsék.
Ezekkel a mondatokkal ajánlja olvasóinak szíves figyelmébe új könyvét a szerző, akinek Kovács Györggyel közösen írt előző munkája, A mezei nyúl című, emlékezetes sikert aratott. -
-
A római konyha
0Lénárd Sándor, a Völgy a világ végén című nagyszerű regény szerzője kulturális kalandtúrára hívja olvasóit: a gasztronómián, pontosabban az olasz konyhán keresztül vezet be minket Itália történelmébe, kultúrhistóriájába. Ám a legfontosabbak ebben a könyvben mégis a receptek – tésztáktól a zöldségételekig, borjútól, báránytól a csigáig. Minden ételnek megvan a maga meséje; nevek és alakok, évszámok, évszakok és alkalmak, kalandok és szituációk kötődnek hozzájuk, vagy ha nem is kötődnek, köthetőek, hiszen a leleményes és rengeteg humorral megáldott író mindezeket üde jókedvvel s magától értetődő módon képes a receptekhez passzítani. Az illatok és ízek kalandtúrája ezek által is igazolja Lénárd egyik tételét, miszerint: „Van lelke a városoknak, van illata.”
-
-
A rózsa neve
0Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét aratta ezzel a regényével az olasz szemiotika-professzor. A súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regény: krimi. A rózsa neve persze nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a regény végén (a legeslegvégén!) nem kapna választ arra a kérdésre, hogy miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. „Ki a tettes?” Ez a kérdés – figyelmeztet a regényhez írott „széljegyzeteiben” Umberto Eco – nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a „tettesig” sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk…
-
A rutének (ruszinok)
0Bonkáló Sándor A rutének című 1940-ben megjelent monográfiája 1989-ig indexen volt, Kárpátalján fellelhető példányait elkobozták és elégették. A szlavista részletesen foglalkozik a ruszinok Kárpátaljára történt betelepítésével, s egyúttal cáfolja a szovjet történettudománynak azt az állítását, hogy a rutének őslakók, és Kárpátalja a Kijevi Nagyfejedelemséghez tartozott. Megismerkedhetünk e kis szláv népcsoport történetével, többnyelvű irodalmával, az ukránoktól eltérő szokásaival, kultúrájával, vallásával, hagyományaival, nyelvével.
-
A sakkzseni
0Lékó Péter saját játszmaelemzéseivel.
Péter szakmai kérdésben semmit sem dönt el Arshak nélkül. Előtte nincs titok sem. Ez a könyv is úgy készülhetett, hogy az anyagfelvétel minden elemében meg kellett állapodniuk. A beszélgetéseket Péter szabadidejének terhére, előre rögzített időkorlátok közé szervezhettük meg. A szavak között olvasva az is kiderült, hogy Péter beszámolt főedzőjének a legfontosabb momentumokról. Egyébként is mindennap beszélnek egymással, s ha valamely tornára készülnek, fél napokat töltenek együtt. Péter versenyek után általában egy hét szabadságot engedélyez magának. Ezeken a napokon is figyeli számítógépén a világ sakkeseményeit és elemez játékszituációkat, de ez inkább az újságolvasás és a könnyű passzió szintje ahhoz képest, amikor az edzés 10-12 óra kőkemény gondolkozással azonos. -
-
A Sámsonok – A repülő család – A havasi selyemfiú
0Tersánszky Józsi Jenő az 1920-as évek elején írott három kisregényét fogja össze a kötet. A Sámsonok emlékké zsugorított családtörténet, érdekes, markáns figurákkal, a semmivé porló erő kritikájával. A repülő család a cirkusz világában játszódik, az írót egy életen át izgató komédiáslét avatja derűssé. A havasi selyemfiú két bátor, energikus, öntörvényű embert mutat be, egy idősödő asszonyt és egy ifjú legényt, akiknek futó találkozása mindkettejük számára sorsdöntő. E három alkotás is patinás darabja az életműnek.
-
-
-
A sárkányölő
0Skandináv krimi. A Linda-gyilkosságban megismert Bäckström felügyelőt újabb rejtélyes emberölés foglalkoztatja, melyet a stockholmi repülőtér közelében követtek el. Mindemellett Bäckström életét az orvosa is igencsak megnehezíti, aki szigorúan figyelmeztette, hogy ha nem hagy fel egészségtelen életmódjával, annak nagyon hamar igen rossz vége lesz.
-
-
-
A Simeon Ház – A második leány
0Az ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet – Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) – 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli faluban élő Simeon család története – a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa – a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét – a hátteret.
-
A skót felvilágosodás
0A pezsgõ szellemi életérõl nevezetes 18. században is kiemelkedett annak a néhány írónak a teljesítménye, akik az Edinburgh, Glasgow, Aberdeen háromszögben nevelkedett, s akiknek közösségi alkotását nem is olyan régóta illetik a történészek a „skót felvilágosodás” kifejezéssel. Boswell, Ferguson, Hume, Robertson és Smith neve ismert a művelt magyar olvasóközönség elõtt. Valamennyien közös nemzeti vállalkozás résztvevõi voltak: annak a célkitűzésnek az élharcosai, amely az 1707-ben elvesztett politikai szuverenitásért cserébe gazdasági és kulturális felemelkedést ígért a skót polgároknak. A szöveggyűjtemény e korszak legfontosabb morál-, politika- és történetfilozófiai szövegeit állítja egymás mellé.
-
A skythák
0A századfordulós magyar történettudomány kiváló képviselője volt Nagy Géza, akinek szkítákról szóló vékony könyve ma is antikváriumok keresett darabja. Az 1909-ben megjelent akadémiai székfoglaló értekezés szorosan kiegészíti a szerző korábbi tanulmányát, mely A szkithák nemzetisége címmel jelent meg 1895-ben. Nagy Géza munkája ahhoz a korabeli vitához szól hozzá, mely a szkíták iráni, avagy turáni, más szóval belső-ázsiai eredete körül zajlott. A szerző utóbbi mellett érvel az ókori források alapos nyelvészeti, kultúrtörténeti kritikája, néprajzi, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténeti összehasonlító elemzések segítségével, természetesen érintve a magyar őstörténettel való kapcsolódásokat (pl. a szkíták lehetséges finnugor-szláv keverék etnikai összetételét).
-
-
-
-
A sumér nyelvről
0Részlet az Előszóból: Mindenképpen értékes jelenség, hogy megnövekedett az érdeklődés a népek, kultúrák múltja és mélyebb gyökerei iránt. Mintha egyre erősödne az a felismerés, hogy az ember – miután tudatára ébredt a fejlődésnek, melynek ő is hordozója – egyre tudatosabban és határozottabban akarná irányítani is azt. Felismerjük, hogy a népek különbözőségének nem az az értelme, hogy egymással szembeálljanak, hanem hogy egymást kiegészítsék és gazdagítsák. Múltunk felé is azért fordulunk megújult lendülettel, mert látjuk, mennyire összekapcsolódnak fajok, népek, nyelvek egymással. Kitűnik, hogy az emberiség egyes csoportjai sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint ahogy a világ politikai térképén az országhatárok elválasztó vonalai alapján gondolni lehetne. A népek kívánják is a nagyobb összetartozást s nem akarnak hallgatni olyan – sokszor titokzatos forrásokból eredő – sugallatokra, melyek egymással szembe szeretnék őket állítani.
-
-
A sumír-magyar rokonság
0Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb sumirológusoknak. Egyetemi éveit Budapesten kitünő ered- ménnyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A Magyar Östörténelem” és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kuta- tások voltak. Az első nő volt Magyarországon, aki történelem- ből magántanári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt Dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalmas munkájára, aki „Ötezer év távolából” c. müvében megirta a sumír nyelvvita történetét, a nemzet- közi tudósok közötti hosszú harc részletes elemzését, a sumír nyelvtannak a magyarral való egyezését és a sumír-magyar rokonság fennállásának az elméletét igazolta. Könyvét a Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben nagydijjal jutal- mazta. A sumir-magyar rokonság kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem támasztotta alá elég nagy sumír szótári anyag.
-
-
A szabadságharc csatái 1848-1849
0Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története című művének 1894-98-1 kiadásából válogatta Pollák Dénes. A mellékletként közölt okmány és a falragaszok a HADTÖRTÉNETI MÚZEUM és a HADTÖRTÉNETI LEVÉLTÁR anyagában található eredetiek hasonmásai. A kötet elején a színes műnyomat THAN MOR vízfestményéről készült. A címlap és a díszítő rajzok SZECSKÓ TAMÁS munkája. Az arcképeket korabeli képmások után TEDESCO ANNA, a metszeteket egykorú lenyomatok után, és a térképeket BOKROS FERENC rajzolta.
-
A szakácsmesterségnek rövid leírása; szakácskönyvek, szakácsreceptek a 18.-19. századból
0Régi magyar kéziratokat publikáló sorozatunk legújabb darabja: a kötetben nélhány egyedi ritkaság a XVIII-XIX. század fordulójáról. Korabeli receptekkel, ételkülönlegességekkel, konyhai és házi fortélyokkal. A kötetet szómagyarázat és utószó teszik teljessé.