20. ​század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra való emelkedése. Ez utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai-katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet (a szovjet atombomba az amerikai hű mása a sikeres kémkedésnek köszönhetően), alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét.
Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre legújabb könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják, a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora.

Az elmúlt évek román törvényhozása lehetővé tette a volt román állambiztonsági szolgálat, a rettegett Szekuritáté irattárának vizsgálatát. Az alábbi kötet betekintést kíván nyújtani ebbe a levéltárba és abba a világba, amelyet a szolgálat tartott ellenőrzése alatt.

Huszár ​Tibor akadémikus monográfiájának középpontjában Sántha Kálmán világhírű agysebész Akadémiáról való kizárásának, illetve a debreceni Egyetem Ideg- és Elmeklinikájáról történő eltávolításának ügye áll. Sántha Kálmánt 1944-ben az ideiglenes Nemzetgyűlés alelnökévé választják, közéleti szerepvállalása a demokratikus átalakulás időszakában azonban időleges csupán. 1948-ban harcot kezd a helyi hatalmasságokkal, 1949-ben lemond a Magyar Tudományos Akadémián viselt tagságáról, szembeszáll Gerő Ernővel. 1951-ben négy jelentéktelen feljelentő levél, amely szerint egyetemi előadásán a sztahanovista mozgalmat kapcsolatba hozta a neurózissal, ügyét újra napirendre tűzi. A kötet betekintést nyújt az ötvenes évek politikai gépezetébe: az egyetemek, a vidéki helyi társadalmak, a minisztérium-egészségügy világába, az Akadémia testületeibe, valamint abba, hogy a politika és a szigorú pártirányítás, illetve -ellenőrzés minden teret átszövő döntési szintjein hogyan élik át, gerjesztik vagy fékezik e konfliktust. A könyv anyaga kiterjedt levéltári kutatásokon alapul, s függelékében közli a legfontosabb dokumentumok teljes és eredeti szövegét.

A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat. A fasiszta mozgalmak a tarthatatlan helyzet felszámolását ígérték ám sosem váltották valóra ígéretüket. Jens Ivo Engels (1971), a Darmstadti Műszaki Egyetem újkorral és legújabb korral foglalkozó professzora elmésen érvelő könyvében új megvilágításba helyezi a hatalomgyakorlás mechanizmusait, és rávilágít, hogy milyen szerepet játszik a korrupció a politikában mindmáig.

A könyv a második világháború utáni korszak legfontosabb politikai tudnivalóit dolgozza fel mintegy másfél ezer szócikkben. A lexikon tartalmazza a világ valamennyi országának legfőbb adatait. A nemzetközi politika témakörében áttekinti a több mint száz legjelentősebb ország külpolitikájának történetét. Tárgyalja a legfontosabb nemzetközi eseményeket és szervezeteket, különös tekintettel az Európai Unióra. Összefoglalja továbbá az alapvető nemzetközi jogi és diplomáciai ismereteket, de nem feledkezik meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a világgazdaság témáiról sem. Szerepel a könyvben a biztonságpolitika és a katonapolitika, valamint néhány száz politikus pályaképe is. A kötetet elsősorban az ország egyetemein és főiskoláin nemzetközi és Európa-tanulmányokat folytató diákoknak szánjuk. A tematikát azonban úgy alakítottuk ki, és igyekeztünk úgy fogalmazni, hogy a könyv könnyen olvasható legyen a közelmúlt és a mai világ külpolitikája, diplomáciája iránt érdeklődő olvasók szélesebb köre számára is.