-
Híres magyarok. Beszélgetések nemzetünk nagyjaival
0Ez az egyedülálló kötet az 1849 és 1914 között megjelent magyar sajtóinterjúkból válogatva adja közre a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. Könyvünk lapjain megszólal Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán.
Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről. Rámutatnak arra, hogy ezek a kiválóságok egy pezsgő történelmi kor eseményeihez és szereplőihez – egymáshoz és másokhoz -szorosan kapcsolódva élték inten-zív, sokszor krimi-izgalmasságú életüket. A közöttük húzódó kapcsolati szálaknak a felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára. -
Jogszociológia. A jog társadalom- és történelemelméletének problémái
0Horváth Barna 1934-ben németül írt könyve a magyar jogfilozófiai és jogszociológiai gondolkodás egyik elfeledett alapműve, amely Zsidai Ágnes gondozásában most jelenik meg először magyarul. A szerző szinoptikus elméletében a jog mibenlétére, megismerésére, változására és helyességére vonatkozó kérdésfeltevéseit újító módon fogalmazza meg. Bár korának jellemző, a Sein és Sollen megkülönböztetésén és a módszertisztaság követelményén nyugvó neokantiánus paradigmáját fenntartja, a létezés és érvényesség kapcsolatának elméleti megragadása során fogalomképzésébe erőteljesen beépíti az angolszász pragmatikus-empirikus jogfelfogás szempontjait is.
-
Lékiratok I-II-
0Nem, nem elírás, Jankovics Marcell tudatosan választotta a kellemesen lágy hangzású emlékiratok szó helyett a Lékiratokat könyve címéül. Ezzel utal arra, hogy saját és családja múltja „többé-kevésbé nem kedves” számára, még ha alapvetően derűs természetének köszönhetően „igyekszik kedélyesen szemlélni”.
A regényes életrajz J. M. élete első 19 évére terjed ki, ám a valós történelmi háttér, amit felrajzol, majd egy fél évezred: felvázolja egész családjának történetét is, visszamenvén az időben az egykori horvát, székely, örmény, lengyel ősökig. -
Csók és festék
0Megmaradt festményeiből ítélve biztosra vehető, hogy Kádár Erzsébetből kiváló festő lett volna, ha nem kell föladnia. Izmos intellektusa, egyéni látása, lényeget megragadni és anyagát szintetizálni képes elbeszélő, ábrázoló tehetsége képein, és még inkább írásaiban vitathatatlan. Többek közt Csók és festék című novellája és Egy város modellt áll című, Szentendrére emlékező esszéje jól mutatja, hogy fiatal énje milyen komolyan vette, élete céljának tekintette a festészetet. Állandó rajzolással, firkálással folyamatosan nevelte magában a festőt. Nem egy novelláját úgy kezdi, mintha pár (ecset)vonással kijelölne egy területet, amelybe megírandó figuráit fogja állítani. Ők lesznek a modelljei. Létükben, testi-lelki mozgásukban őket fogja ábrázolni.
-
A kém
0Egy megrontott kislányból lett nagyon kemény nő története A kém. Mata Hari képtelen volt elviselni a női rabság láncait, a rá kiosztott alárendelt társadalmi szerepet. Felismerte a kitörés lehetőségeit, kilépett a sorból, és azt mondta: Nem! Olyan életszabályokat alkotott önmaga számára, amelyek mindenkinél erősebbé és szabadabbá tették. Mata Hari illúziómentes világában a vonzalom: valuta, a szex: eszköz, a szerelem: tiltott dolog. Azt hitte, okosabb mindenkinél. És az is volt, amíg betartotta saját törvényeit. Azonban abban az első pillanatban, amikor engedett a mindent elsöprő szerelem csábításának – bukása elkerülhetetlenné vált.
-
Munkácsy Mihály képei
0Ez a könyv Munkácsy Mihály ama festményeinek másait foglalja magában, amelyeknek regényét Harsányi Zsolt írta meg Ecce Homo című művében.
Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva. -
-
-
-
-
-
-
-
-
A mélypont ünnepélye I-II.
0Sziművek, novellák, filmforgatókönyv, egy párbeszéd esszéregénye, valamint tanulmányok, esszék, cikkek, az élet és a gondolkodás, a művek és a művészet korunkat foglalkoztató nagy kérdései fölött való töprengések, amelyeket több mint három évtizeden át (s 1957-től az Új Ember szerkesztőségi munkatársaként) vetett papírra, egyszóval: Pilinszky János szinte láthatatlanul, korallszigetszerűen növekedett s nagyrészt ismeretlen prózai munkásságának gyűjteménye ez a kettős kötet, amely mind stílusának, mind pedig a gondolkodásmódjának és ihletének tekintetében a Trapéz és korlát, a Harmadnapon és a Szálkák költőjének költészetével egynemű szöveg. „A versek-ből ismert Pilinszky-hang ezekben is megszólal – állapítja meg költészet es próza kapcsolatáról a kiadvány előszavában Jelenits István, a gyűjtemény összeállítója, s szinte az aláírásnál is meggyőzőbben hitelesiti őket.” Ami pedig ezt a prózairói magatartást illeti, Pilinszky, „mióta tollat fogott a kezébe – olvashatjuk az előszóban, a Szent Ágoston-i vallomás-irodalmat művelte, akár verset írt, akár prózát. Nem úgy, hogy folyton önmagát elemezte, árulta volna: Rousseau magamutogató híúsága teljesen įdegen tőle. A szó megszokott értelmében nem is föltétlenul lírai a prózája, inkább tartozkodó, tárgyilagosságra törekvő. Mégis minden írása vallomás, gyónás, s az olvasót is arra készteti, hogy öszinte legyen önmagához, s nézzen szembe az emberi lét végső kérdéseivel.”
-
Balatonfüred és Balatonarács története
0Balatonfüred Város Önkormányzata és a Balatonfüred Városért Közalapítvány ajánlja e könyvet a város lakosságának.
A könyv elsősorban Balatonfüred és Balatonarács ófalu/óváros történetére összpontosít; a látszatra csélcsap, a változatosságra épülő életforma mögött meghúzódó állandóságról, maradandóságról szól. A kötet átfogó képet ad mindarról – a földtörténeti és őstörténeti előzményektől a legújabb kori történelemig, művelődéstörténetig ami a füredi vidékre jellemző: természeti szépségéről, boráról, gyógyulást hozó vizéről, intézményeiről, a pihenni, szórakozni vágyók számára nyújtott gazdag kínálatáról. -
-
-
-
-
A föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára
0Számos szövegközi ábrával, térképvázlattal illusztrált.
-
Abesszínia, Afrika kánaánja
0A kultúrtörténeti függeléket írta Juhász Vilmos. [A függelék címe: A holdkirály birodalma].
-
-
-
ArtDesigner. A magyar formatervezés fél évszázada
0Az elmúlt fél évszázad magyar formatervezéséről szóló kötet mintavételül szolgál egy ellentmondásos korszak tervezőművészetének sajátos szakterületéről.
Több mint negyven év sikeres tervezési időszak után tanúi lehettünk, hogyan omlott össze a biztosnak állított ideológiára épülő politikai hatalom, a tartósnak látszó gazdaság, vele együtt a megélhetést jelentő hazai ipari szerkezet.
Elismert tervezők hogyan tudtak megküzdeni a megváltozott körülményekkel. A három nemzedéket átfogó kötet jól tükrözi a hazai formatervezés sajátosságát, a design szemléletbeli alakulását. -
Illúzió a természetben és a művészetben
0R. L. Gregory és E. H. Gombrich neve nem ismeretlen már a magyar olvasók előtt. Az értelmes szem, valamint A művészet története és a Művészet és illúzió c. magyarul is megjelent művek szerzői más neves szakemberekkel szövetkeztek e könyv megírására, hogy megkíséreljék ledönteni a „két kultúra” közötti válaszfalakat. Az észlelés és a művészet illúzió címszavával összefoglalható jelenségét próbálja meg értelmezni és magyarázni a fiziológus, a biológus és a művészettörténész egyaránt. A könyv szerzői nagy felkészültséggel tárgyalják a látás fiziológiájának (Blakemore), a percepció (Gregory), az állatvilág (Hinton), a látás kultúrákhoz kapcsolódó történeti fejlődésének (Deregowski), a művészet (Gombrich) és különösen a 20. századi képzőművészet (Penrose) problémáit a választott nézőpont felől közelítve, felhasználva a pszichológia, az élettan és a művészettörténet e téren rendelkezésre álló eredményeit. Mind a humán, mind pedig a természettudományos felkészültségű olvasó hasznosan és élvezettel mélyedhet el e tanulmányokban, követve a szerzőket izgalmas felfedező útjukon, az illúziótól a valóságig.
-
A festészet rövid története. Giotto-Cézanne
0A kötet átfogó képet ad a nyugat-európai festészet fejlődéséről Giottótól Cézanne-ig. Szerzője, Michael Levey, a londoni National Gallery tudományos munkatársa, gondosan kiválasztott példákkal jellemzi az egyes festők művészi tevékenységét és a festészet fejlődésben betöltött szerepét. Levey a hatalmas anyagot biztos tudással kezeli, s határozottan elválasztja az értékest a talmitól. Bár gyakran friss, egyéni meglátással, állásfoglalással fűszerezi mondanivalóját, mindig megőrzi tudományos tárgyilagosságát, és kiváló arányérzékről tesz tanúságot.
-
VIII Henrik udvarában. Egy korszak arculata versekben és rajzokban
0Aki e könyv képeit végiglapozza, lépten-nyomon ismerős arcokra bukkan. Az ember nem tudja pontosan, hol is találkozott ezekkel a férfiakkal, asszonyokkal, leányokkal, de bizonyos benne, hogy valamikor, valahol már látta őket… Holbein egyszerű titka az, hogy mihelyt arcába néz valakinek, leomlik előtte minden nemzeti, társadalmi válaszfal: csak az embert látja… Mély részvét van ezeken a rajzokon? Vagy részvétlen igazmondás?… Egy bizonyos: Holbein egy szál krétával a kezében képes a legritkább, szinte már csodaszámba menő emberi magatartásra: a valóság manipulálatlan visszaadására…
Akinek a vers ma is fontos, talán megkérdezi magában, elnézve Holbein rajzait: ugyan milyen verseket olvashattak, hallgathattak, dalolhattak ezek az emberek? Kis antológiánk erre a kérdésre próbál felelni… Gazdag és különös lírai flórát mutat be e gyűjtemény. S olyan korszakot, mely a magyar műfordítók figyelmét – furcsa módon – szinte teljesen elkerülte eddig. Nem habozok kimondani: fölfedező útra hívom és viszem az olvasót. -
Az öltözködés története
0A neves dán műtörténész, akinek már magyar nyelven is megjelent EMBER ÉS MŰVÉSZET című kötete, világszerte nagy sikert aratott divattörténeti művével. A szerző igen szellemesen, és eredeti módon, ugyanakkor rendszerező igénnyel végigkíséri az öltözködés történetét a legősibb időktől egészen napjainkig. Mindig az adott kor kultúrtörténetébe ágyazva, a társadalom életének és művészetének fejlődésével összefüggésben vizsgálja a ruházkodás változásait. Igen sok, a kosztümtervezők számára is sokatmondó rajz és számos művészi reprodukció kíséri a szöveget. Kitűnő, a témába vágó „kislexikon” zárja a kötetet.
-
Duna – A legszélesebb sugárút / The widest avenue
0„…Elsőként természetesen a régmúlt azon részeit vesszük sorra a Lágymányosi-tótól a már említett óbudai vízimalmokig, amelyek nyom nélkül tűntek el, de még az is hihetetlennek tűnik, hogy valaha léteztek. Utána pedig megpróbáljuk sorra venni az összes olyan témát – a közlekedéstől a kereskedelemig, a strandolástól az élsportig, a korzózóktól a horgászokig, az ivóvíztől az árvízig –, amelyek így vagy úgy köthetők a régmúlt Dunájához. Talán mondanunk sem kell, hogy a teljesség igénye nélkül…”
Legát Tibor -
A modernizmus sorskérdései. Válság és megújulás a 19. és a 21. század festészetében
0Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi szemléletét esszéisztikus stílusban fogalmazza meg, s tanulmányai továbbgondolásra késztetnek minden olvasót, legyen az „laikus” avagy szakember. A magyar századelő és az európai modernizmus egybejátszatása, egymásra-montírozása a korszak izgalmas aszimmetriája ellenére is megteremti az egységet a tanulmánykötet két ciklusa között. A könyvet olvasva talán lehetőség nyílik majd arra is, hogy tovább töprengjünk a magyar és az egyetemes festészet korrelációjának máig megoldadan kérdésein. A kötet az 1969 és 2005 között keletkezett, e kiadás számára kiegészített, nem egy esetben újrafogalmazott írásai egy gazdag tudományos pálya ívét rajzolják meg. Egy tudományos pályáét, mely önmagában is tananyag lehetne.
-
A barokk Magyarországon
0A barokk stílus megjelenése Magyarországon is az ellenreformációs törekvésekhez, a jezsuita rend térhódításához kapcsolódik. A másfél évszázados török megszállás után ocsúdó ország területén itáliai, osztrák és német mesterek honosították meg. Eleinte szorosan összefonódott a nemesség függetlenségi, újraegyesítési törekvéseivel. Mindemellett a protestáns vallású Erdély késő reneszánsz tradíciója miatt a keleti országrészben csak igen sokára talált utat magának. Idővel nemcsak az egyházi, főúri megrendelések készültek a barokk jegyében: a 18. század folyamán az építészeti, képző- és iparművészeti alkotások uralkodó nyelvévé vált. Elterjedésében nagy szerepet játszott a térség fokozatos gazdasági megerősödése és újjáépítése, valamint Habsburg-orientácója.