-
Személyazonosítás
0Részlet a könyvből:
A SZEMELY AZONOSÍTÓ ELJÁRÁSOK CÉLJA személyek kilétének megállapítása. A kriminalisztikának mindig fontos jeladatai közé tartozott az ismeretlen egyének kilétének megállapítása, mert a bűncselekmények elkövetői mindig igyekeztek palástolni személyazonosságukat. A bűnözőknek ez a törekvése nem elszigetelt, hanem állandó jelenség. A személyazonosság elpalástolásának eszközei természetesen állandóan fejlődnek. Az alacsony fejlődési fokon lévő bűnöző csak primitív eszközökkel tudja megváltoztatni arcát, külsejét. Így pl. változtat szakállán, hajviseletén, a ruházatán, szóval a könnyen megváltoztatható ismertetőjeleken, de kiterjedtebb palástolási törekvéseinek határt szab alacsony műveltségi foka és anyagi eszközeinek hiánya. A társadalom fejlődése során magától értetődően a bűnözés terén is jelentős változások észlelhetők: míg a bűnözők nagy része még a mult század végén a társadalom legnagyobb nyomorban élő és ezért elzüllött tagjaiból került ki, a két világháború után már mindjobban a tőkés osztályok soraiból tevődik össze. A bűnözők személyének megváltozása hozza magával a bűnözés eszközeinek, így a személyazonosság elpalástolásának új módját is. Gondoljunk csak arra, hogy amíg a mult bűnözőinek személyazonosságát például egy régebbi tetoválás alapján többé kevésbé minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, addig a második világháború SS-banditái már szakszerű orvosi beavatkozással igyekeztek megszabadulni a hónaljukba tetovált áruló jeltől. -
Daktiloszkópia
0Részlet a könyvből:
Személyazonosítás a múltban és ma
A SZEMÉLYAZONOSÍTÁS KÉRDÉSE hosszú évszázadok óta foglalkoztatta a rendészeti szerveket. E kérdés megoldására a kutatás olyan egyéni, meg nem változtatható sajátosságok felismerésére irányult, melyeknek alapján kétségtelenné válik a személyek pontos azonosítása. Mielőtt az ujj nyomatokat és a személyazonosítás ma használt egyéb módjait (fényképezés, testmérés, személyleírás) személyazonosításra felhasználták volna, a homlokra, vállra, s a test különböző részére sütött bélyegek, különböző testcsonkítások, hajlevágás, tetoválások, végtagcsonkolások, a nyakra kovácsolt fémgyűrűk szolgálták a felismerést. A személyazonosításnak ezeket a minden emberiességet nélkülöző, kegyetlen eszközeit az osztálytársadalomban az elnyomás és kizsákmányolás, az osztályharc egyik eszközeként használták fel az uralkodó osztályok. -
Tengerek, hajók, háborúk
0A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
-
-
-
1914-1918. A világháború magyar szemmel
0Az Előszóból: A magyar nemzet ezeréves történetének legvéresebb küzdelmét az 1914-18. évi világháború képviseli. Ezt az öt éven át húzódó óriási harcot az osztrák-magyar monarchia keretében elhelyezkedett Magyarország katonái a monarchia hadszervezetében rejlő okoknál fogva túlnyomó részben osztrák hadvezérek parancsai alatt és az „osztrák” jelző alá foglalt népfajok harcosaival közösségben vívták meg.
A harc célja a monarchia megmentése és egyben Magyarország területi épségének megóvása volt. Ezen az igazságon nem változtat az a tény, hogy ennek a hosszabb időre kétségtelenül elkerülhetetlen, de esetleg bizonyos ideig még 1914 után való időre elodázható önvédelmi harcnak éppen 1914-ben való megkezdését a monarchia külpolitikájának intézői akarták, felhasználva ürügyül a monarchia trónörökösének Szarajevóban történt meggyilkoltatását. Akarták azért, mert az általános külpolitikai helyzet alapján ezt az időpontot és alkalmat kedvezőnek találták az említett gyilkosságban részességgel gyanúsított Szerbiával való leszámolásra, noha számolni kellett azzal, hogy e leszámolás kapcsán esetleg a monarchia minden ellenségével meg kell mérkőzni. Csupán Magyarország miniszterelnöke, Tisza István gróf foglalt határozottan állást a háború kirobbantása ellen, még pedig azért, mert ellentétben a monarchia többi külpolitikai vezetőivel a mérkőzésre való időpontot a pillanatnyi erőviszonyok alapján kedvezőtlennek ítélte. -
-
-
-
-
-
-
Ré fiai
0A szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti.
A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást. -
-
Pilóta lettem
0Első repülőgépem
1912 egy meleg nyári délutánján. Zsuzsi, a kis hegyi vasút mozdonya, minden igyekezetét összeszedte, hogy az utasokkal telezsúfolt kocsikat felhúzza a Szamos hídjának domborulatára. Az alkalmi utazásra beállított poros marhakocsikban szorongtam én is, szüleimmel és két fivéremmel. Az utasok hangos kiáltozással buzdították a csaknem egyhelyben daráló kis mozdony vezetőjét. Néhányan már azt is ajánlottuk, hogy leszállunk és a gyorsabb haladás kedvéért toljuk a vonatot, a fűrésztelepen túl elterülő nagy legelőig. Ide törekedett ugyanis a város apraja-nagyja. Irigykedve néztük, hogy mennyivel gyorsabban haladnak azok, akik az országúton és a sínek mellett gyalogolnak… Bizonyára elfoglalnak minden jó helyet és nem láthatunk majd semmit, mire a kis vasúttal a helyszínre érkezünk.
Pedig nagyszerű látványosság ígérkezett. A helyi lap s a hatalmas falragaszok városszerte hirdették, hogy délután négykor Székely Mihály bemutató-repülést végez a hegyi út mellett, a réten. -
-
Csángók
0Az idegek pezsdülése, ami néhány éve a keleti, erejét vesztett, legyöngült magyarság meglátogatására és kutatására vitte az embert, újból és újból felhevítette az agyát s megfeszítette akaraterejét, tennivágyását a széleken elszóródott, elomlott magyarok érdekében. Az újabb világháború kitörése csak növelte lelki feszültségét: teszünk-e valamit népünk erejének, sorainak megsűrítésére, szegényeinek megörvendeztetésére, elhagyottainak, elárvult, elbitangolódott, messzekerült tagjainak a megkötésére, hozzánk kapcsolására a nagy tülekedésben, melyben minden életrevaló, feltörő, ruganyoslelkű nép, fokozott igyekezettel kell, hogy keresse, erőszakolja, kényszerítse maga számára a jobb életet.
Az ember, sajnos, nem származtathatja át mindenkire azt a fiatalságot, energiát, optimizmust, melyet a lelkében a fajtája tulajdonságaként, várakozásaként érez. Hogy tegyen hát a fajtája érdekében, hogy segítsen a keleti határainknál látott, elkallódó népünkön, hogy járuljon hozzá egy súlyos magyar kérdés megoldásához? -
-
-
-
Mai fiatalok.; Kecskemét és környéke települési viszonyai a 14-15. században.; Fogászati vizsgálatok eredményei a bajai és bácsalmási járásban.
0„A fiatalok sorsa, életük alakulása minden időben foglalkoztatta az idősebbeket. A fejlődés megváltoztatta körülmények rendszerint más ízlést, szemléletet eredményezett az ifjúság körében, sokszor olyat, ami a felnőttekétől elég messze esett. Így fordult elő azután, szinte minden időben, hogy a nemzedékek között bizonyos űr támadt, ami sok-sok vitára adott alkalmat.”
-
-
-
-
-
Hajnal János festőművész első alkotói korszaka (1931-1948)
0„Giovanni Hajnalként ismeri az olaszországi művészeti élet, az európai s a világ egyházművészete a nagy számban megvalósított freskó, mozaik és színes üvegablak munkáin keresztül. í
A Rómában élő Mester curriculum vitae-iben az e munkái részletező és pontos fölsorolása előtti mondat általában…” -
Kecskeméti litográfiák 1963-1973
0A Kecskeméti Képtár 1997.VI.-VIII. 30.-ig tartott kiállításának katalógusa
-
A Kecskeméti Református Gróf Tiszta István gimnázium évkönyve (1940-41)
0A Kecskeméti Református Gróf Tiszta István Gimnázium (VII.-VIII. oszt. reálgimnázium) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, az iskola fennállásának CCCLXXVII. éve
-
A Paraszt vármegye
0Részlet:
Midőn az Alföld messze terülő síkjának pusztai lakosa a kerek kalap, nagy köpeny s egyenruhába öltözött, vállán, oldalán, nyergén felfegyverzett lovas csendlegényeket a távolban megpillantja, némi meghunyászkodással mondja el e szavakat: »ott jön a vármegye.« Első tekintetre azt hinnénk, hogy e kifejezés a még legközelebbi időkben is pallosjogot gyakorlott megyei törvényhatóságok büntető hatalmának legalsó közegét, a pusztázó csendbiztosokat s legényeit illeti; – a történelem azonban e kifejezés felderítése végett hazánk több mint két század előtti korában vezet vissza, mely századok intézményei között az úgynevezett »Paraszt vármegye« fontos szerepet játszott, mint azt az e korból fenmaradt levelek, megyei városi jegyzőkönyvek igazolják; mert ez, a nép kebelében, ennek tagjaiból alkotott intézmény képzete egyedül több mint másfél századig a rendőrséget.
A Paraszt vármegyéről Hornyik János Kecskemét város történetében alapos rövidséggel, Bottka Tivadar pedig »A magyar vármegyék szervezete« czímű jeles értekezésében már némileg tüzetesebben emlékezik ugyan; azonban ezen, a magyar hazai beléletnek eddig tüzetesen ki nem fejtett intézményével nem lesz érdektelen újabb adatok alapján részletesebben megismerkedni. -
-
Kecskemét jelesei, életrajzi adatok
0Dr. Váry István és Heltai Nándor gyűjteménye 310 Kecskeméten született vagy itt élt híres ember életrajzi kötetét tartalmazza.
-