-
-
-
-
-
-
-
-
Magyarország megszállása
0Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes émények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án legmondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cenzúrája.
-
A parasztéletforma csődje
0Nagyon mélyről indultam el. Apám kulcsár volt József kir. herceg alcsúti uradalmában. Ez olyan botosispán-féle állásnak felel meg: már nem cseléd és még nem gazdatiszt. A pusztán, ahol laktunk – Göböljárás a neve, – a béresek, kocsisok, tehenesek, és főleg a parancsolok „Kúcsár úr”-nak szólították. Engem is csak egyszerűen „Kúcsár” Imrének hívtak. Ugyanígy a két öcsém „Kúcsár” Endre és „Kúcsár” László voltak. Apám állása tehát több volt mint egyszerű foglalkozás: sajátságos fogalom volt az, mely mindnyájunkra kiterjedt és amely a cselédek szemében egy másik világot jelentett. De csak látszatra.
-
A művelt leány
0Az ember megműveli a földet, hogy így táplálja a belévetett magot és termést hozó növénnyé fejlessze.
De művelheti az ember a lelkét is, hogy abból gazdag, értékes életet fejlesszen. A tudás magában még nem műveltség, csak a lélekbe vetett mag. Hogy mivé fejlődik, az a lélektől függ.
A műveltség emberi méltóságunk tudata, mely minden cselekvés előtt elsősorban arra gondol: Illik-e ez az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberhez vagy sem?
A műveltség tehát voltaképen nem más, mint a tágabb értelemben vett illendőség. -
-
-
-
-
-
A magyar földkérdés
0A kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkájába elénk tárja a magyar közélet egyik régóta vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. Higgadt tárgyilagossággal és tudományos elmélyedéssel vezet végig a magyar földkérdés történetén, rámutat a mulasztásokra és hibákra, bírálja az eddigi földreformkísérleteket, megfelel az aggályokra és ellnérvekre, hogy végül bebizonyítsa az új földreform végrehajtásának halasztást nem tűrő szükségességét és felhívja a magyarság sorsát kezükben tartók figyelmét a gyors és radikális cselekvésre. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban, és soha nem volt hivatottabb és képzetebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály.
-
Nemcsak illemtan…
0Kinek szól az illemtan? Kezdőknek és haladóknak, tehát fiataloknak, tizennégytől hatvanig. Hogy miért? Mert mindenki megtalálja benne a magáét és egy kicsit megtalálja benne magát is. A szerzők bizony tollhegyre tűzték ebben a könyvben egész mai életünket.
„Hogy némelyik milyen…!” – halljuk az utcán, villamoson, bevásárlás közben és szórakozóhelyeken. És sajnos nem ok nélkül suttogják, mondják, kiabálják ezt a szépnek éppen nem mondható „pesti” szólást.
Könyvünk nem csak azt mutatja meg, „hogy némelyik milyen…”, hanem azt is, milyennek kellene lennünk – s mindezt sok vidámsággal, humorral, meghökkentő és mulattató példák során. A kötetet Kaján Tibor rajzai illusztrálják. -
Tudni illik, hogy mi illik
0Akarja, hogy embertársai kedveljék ? Akarja, hogy minden társaságban szívesen látott vendég legyen ? Akarja, hogy a fiatalok pajtásuknak, az idősebbek jó barátjuknak érezzék ? Vegye meg és olvassa figyelemmel Fejér István könyvét. Ismeri a tv ilyen című adásait ? Ez a könyv bővebb, részletesebb. Nem ismeri ? Annál inkább olvassa el. Míg jól szórakozik a sziporkázóan szellemes csattanójú anekdotákon, megtanulja a legfontosabb illemszabályokat, és jól érezheti magát mindenhol, mindenkivel.
-
-
A női testkultúra új útjai. 119 ábrával a szöveg között és 35 képpel 16 táblán
0Az Előszóból: Mikor tizenhat évvel ezelőtt a testnevelés munkáját elkezdtem, a női testkultúra nálunk még ismeretlen terület volt. Kevesen tudták felfogni az érte folytatott harc jelentőségét, sokkal többen voltak azok, akik lemosolyogták vagy különcködésnek deklarálták. Ma már másképpen állanak vele szemben az emberek. A női testnevelőintézetek évről évre gyarapodó száma bizonyítja, hogy kezdenek tisztába jönni a kérdés fontosságával. Szeretném, ha ez a könyv hozzásegítené a még kétkedőket is annak belátásához, hogy csak az egészséges és széptestű nő lehet egész ember és hogy csak helyes testkultúra alapján nevelhetjük fel az új asszonytípust, aki mint élettárs, mint anya, mint nő és mint ember egyaránt megállja a helyét.
-
-
Párisban és Napfényországban
0„Ady halála óta a harmincadik év, egy egész emberöltő, van betelőben. Jó száz nagy ívnyi publicisztikai írásainak közzétételét e kötettel kezdjük. E párisi és »napfényországi«
levelekben az összeomlás előtti régi s az előtörő új világrend harcát tünteti fel Ady. Ennek a lezáruló és jövőbe nyíló, sok évszázadra kiható jelentőségű világtörténelmi folyamatnak, magyar és egyetemes-emberiségi viszonylatban egyaránt, ő volt a legélesebb látású, legdúsabb szavú, legösszefoglalóbb ujságíró-krónikása.” -
-
-
-
-
-
-
Az iszlám keletkezése
0Mi is hát valójában az iszlám? Vallási ideológia, csupán? A kereszténység és a judaizmus valamiféle keve réke? A beduinok mozgal-ma? Vagy inkább a földművelők ideológiája, az ,,arab feudalizmus” termé ke? Valamiféle kapitalista jellegű kereskedői ideológiáról van szó? Így hangoznak az eddigi kutatás leggyakoribb kérdésfeltevései, melyek mindeddig nem tették lehetővé a mozgalom kielégítő megmagyarázását. A szerző, Simon Róbert, az eredeti források és a szakirodalom alapos elemzésével igyekszik tisztázni azokat a társadalmi feltételeket, amelyek között az iszlám társadalmi-ideológiai mozgalma megszületett, s a mozgalom specifikumainak feltárása után körvonalazza azokat az összefüggéseket, amelyek az iszlám megszületése és az ennek nyomán kialakuló arab társadalom között fennállnak.
-
-
-