-
-
Magyarország megszállása
0Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes émények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án legmondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cenzúrája.
-
A parasztéletforma csődje
0Nagyon mélyről indultam el. Apám kulcsár volt József kir. herceg alcsúti uradalmában. Ez olyan botosispán-féle állásnak felel meg: már nem cseléd és még nem gazdatiszt. A pusztán, ahol laktunk – Göböljárás a neve, – a béresek, kocsisok, tehenesek, és főleg a parancsolok „Kúcsár úr”-nak szólították. Engem is csak egyszerűen „Kúcsár” Imrének hívtak. Ugyanígy a két öcsém „Kúcsár” Endre és „Kúcsár” László voltak. Apám állása tehát több volt mint egyszerű foglalkozás: sajátságos fogalom volt az, mely mindnyájunkra kiterjedt és amely a cselédek szemében egy másik világot jelentett. De csak látszatra.
-
A művelt leány
0Az ember megműveli a földet, hogy így táplálja a belévetett magot és termést hozó növénnyé fejlessze.
De művelheti az ember a lelkét is, hogy abból gazdag, értékes életet fejlesszen. A tudás magában még nem műveltség, csak a lélekbe vetett mag. Hogy mivé fejlődik, az a lélektől függ.
A műveltség emberi méltóságunk tudata, mely minden cselekvés előtt elsősorban arra gondol: Illik-e ez az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberhez vagy sem?
A műveltség tehát voltaképen nem más, mint a tágabb értelemben vett illendőség. -
-
-
-
-
-
A magyar földkérdés
0A kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkájába elénk tárja a magyar közélet egyik régóta vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. Higgadt tárgyilagossággal és tudományos elmélyedéssel vezet végig a magyar földkérdés történetén, rámutat a mulasztásokra és hibákra, bírálja az eddigi földreformkísérleteket, megfelel az aggályokra és ellnérvekre, hogy végül bebizonyítsa az új földreform végrehajtásának halasztást nem tűrő szükségességét és felhívja a magyarság sorsát kezükben tartók figyelmét a gyors és radikális cselekvésre. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban, és soha nem volt hivatottabb és képzetebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály.
-
Nemcsak illemtan…
0Kinek szól az illemtan? Kezdőknek és haladóknak, tehát fiataloknak, tizennégytől hatvanig. Hogy miért? Mert mindenki megtalálja benne a magáét és egy kicsit megtalálja benne magát is. A szerzők bizony tollhegyre tűzték ebben a könyvben egész mai életünket.
„Hogy némelyik milyen…!” – halljuk az utcán, villamoson, bevásárlás közben és szórakozóhelyeken. És sajnos nem ok nélkül suttogják, mondják, kiabálják ezt a szépnek éppen nem mondható „pesti” szólást.
Könyvünk nem csak azt mutatja meg, „hogy némelyik milyen…”, hanem azt is, milyennek kellene lennünk – s mindezt sok vidámsággal, humorral, meghökkentő és mulattató példák során. A kötetet Kaján Tibor rajzai illusztrálják. -
Tudni illik, hogy mi illik
0Akarja, hogy embertársai kedveljék ? Akarja, hogy minden társaságban szívesen látott vendég legyen ? Akarja, hogy a fiatalok pajtásuknak, az idősebbek jó barátjuknak érezzék ? Vegye meg és olvassa figyelemmel Fejér István könyvét. Ismeri a tv ilyen című adásait ? Ez a könyv bővebb, részletesebb. Nem ismeri ? Annál inkább olvassa el. Míg jól szórakozik a sziporkázóan szellemes csattanójú anekdotákon, megtanulja a legfontosabb illemszabályokat, és jól érezheti magát mindenhol, mindenkivel.
-
-
-
Párisban és Napfényországban
0„Ady halála óta a harmincadik év, egy egész emberöltő, van betelőben. Jó száz nagy ívnyi publicisztikai írásainak közzétételét e kötettel kezdjük. E párisi és »napfényországi«
levelekben az összeomlás előtti régi s az előtörő új világrend harcát tünteti fel Ady. Ennek a lezáruló és jövőbe nyíló, sok évszázadra kiható jelentőségű világtörténelmi folyamatnak, magyar és egyetemes-emberiségi viszonylatban egyaránt, ő volt a legélesebb látású, legdúsabb szavú, legösszefoglalóbb ujságíró-krónikása.” -
-
-
-
-
-
-
Az iszlám keletkezése
0Mi is hát valójában az iszlám? Vallási ideológia, csupán? A kereszténység és a judaizmus valamiféle keve réke? A beduinok mozgal-ma? Vagy inkább a földművelők ideológiája, az ,,arab feudalizmus” termé ke? Valamiféle kapitalista jellegű kereskedői ideológiáról van szó? Így hangoznak az eddigi kutatás leggyakoribb kérdésfeltevései, melyek mindeddig nem tették lehetővé a mozgalom kielégítő megmagyarázását. A szerző, Simon Róbert, az eredeti források és a szakirodalom alapos elemzésével igyekszik tisztázni azokat a társadalmi feltételeket, amelyek között az iszlám társadalmi-ideológiai mozgalma megszületett, s a mozgalom specifikumainak feltárása után körvonalazza azokat az összefüggéseket, amelyek az iszlám megszületése és az ennek nyomán kialakuló arab társadalom között fennállnak.
-
-
-
-
-
-
Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában
0Történelmi múltunk jeles napjairól ma már sokat tudunk; annál kevesebbet az „ünnepeket érlelő” hétköznapokról, a szürkének nevezett tömeg, a nép életéről. Arról az életről, amelyről oly sajátosan, de híven vallanak az elkövetett bűnök és az elszenvedett büntetések. A szerző, a felvilágosult abszolutizmus időszakának kiváló kutatója a korabeli rabtabellák alapján ad lenyűgözően érdekes képet a XVIII. század végi bűnesetekről s az igazságszolgáltatás korántsem egységes és következetes működéséről. Megtudhatjuk, kik és miért „időztek” hosszabb-rövidebb ideig a megyék vagy városok börtöneiben, milyen bűn-cselekmények voltak a leggyakoribbak, hogyan változott vidékenként egyes bűntettek megítélése, a büntetések módja és mértéke.
Ez az alapvető jelentőségű munka szinte egyedülálló vállalkozás a magyar jogtörté-netírásban. Olyan könyv, melyet haszonnal és élvezettel forgathat szakember és laikus egyaránt. -
Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében. Filmforgatókönyv. Eredeti iratok
0„Föld, te minden halandó anyja, visszaadom neked testem gépezetét! Visszatér az anyagba, amelyből vétetett. Túl korán született ebbe az országba, el kell tehát pusztulnia, hogy ne zavarja a sötétséget, ami itt uralkodik. Megbocsájtok uralkodómnak és ellenségeimnek, térdet hajtok az emberi nem oltára előtt, karomba zárom kedves hazámat. Azt kívánom, hogy kiömlő vérem hozzon boldogságot számára. Végül kézszorítással búcsúzom minden vértanú társamtól, különösen pedig anyámtól, fiú és leánytestvéreimtől, egész családomtól. Éljen az emberiség! Éljen a haza! Éljen a félrevezetett uralkodó!” (Martinovics politikai végrendelete, 1795. március.)
A kötetben első ízben olvashatók magyar nyelvű fordításban a Martinovics Ignác és társai, a magyar jakobinusok ellen 1794-ben indított hazaárulási és felségsértési per legfontosabb iratai. A dokumentumok előtt közölt tévéfilm forgatókönyve az iratok alapján igyekszik közel hozni a ma emberéhez Martinovics személyét és a per lényegét. -
Splény Béla emlékiratai. 1-2.
0Az emlékirat írója nem neves történelmi személyiség, nem tudós és nem művész. bányaügyekkel foglalkozó, idősödő miniszteri tanácsos, aki ötvenhét éves korában kezd hozzá élete eseményeinek elbeszéléséhez. Elkísérhetjük olasz, francia, ausztriai útjaira, Törökországba, Erdélybe és a Délvidékre. Láthatjuk őt kisdiákként a tatai piaristáknál, jurátusként Reguly, Tüköry és Szontagh Pál társaságában, akadémiai hallgatóként Selmecbányán, leszállhatunk vele a tárnákba, kirándulhatunk vele együtt a Csorba-tóhoz, utazhatunk az első gőzhajón és vasúton. Feltűnhet előttünk a Bécsbe utazó Kossuth Lajos egyszerű sötét öltözetben, a gyermekit sétáltató Széchenyi. Ott lehetünk a schwechati csatában, Haynau előszobájában kihallgatásra várva, a konstantinápolyi angol követ estélyén, a milánói Scala nézőterén, a Vörösmarty koporsóját kísérő tömegben…
-
Közelről. Irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből
0Pethő György hibátlanul szép műve egyetlen -persze nem akármilyen – család légkörében nemcsak egy kiábrándult, befelé forduló korszak atmoszféráját villantja föl, hanem azt is, hogyan sodródik az egyes ember (magánéletében, kapcsolataiban) az ön- és egymáspusztítás szélsőséges, bezárt és fájdalmas útvesztőjében. A forgatókönyv teljes mértékben a gondosan és frappánsan válogatott Dokumentumokon épül ugyan, mégis egészében a művészi szuverenitás teremtménye; gyötrődő hősei egyszerre hitelesen megrajzolt történelmi személyek és mi magunk. A Közelről szép példája annak az igazságnak, hogy őszintén emlékezni arra tudunk, ami elemi emberi értelemben szól hozzánk és nekünk.
-
A hagyományos világ alkonya Erdélyben
0A történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban – olykor a szakmai köztudatban is – itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről.
Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről – többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte.