-
-
-
-
A Gulag szigetcsoport
0E megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a „brezsnyevcsinát” elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is.
-
A Gyűjtő Háza. Barangolás a ResoArt gyűjteményben
0Egy különleges, és immár állandó kiállítással „közkinccsé” tett magángyűjteményt ismertet a jelen kiadvány. Szabó András műgyűjtő és az általa alapított ResoArt, azaz Resonator Kulturális és Művészeti Alapítvány 2023 februárjában tette közhírré, hogy a Városligeti fasorban a gyönyörű Kőrössy Villa és benne Budapest legnagyobb Zsolnay magángyűjteménye látogathatóvá válik a nagyközönség számára”. Ez év szeptemberétől immár rendszeresen megtartott tárlatvezetések egyre több érdeklődőt vonzottak és vonzanak, egyre többen ismerik meg ezt a kultúrának szentelt, magánerőből létesített, fenntartott közösségi teret és szervezetet. Létrejöttéről, szerteágazó kulturális tevékenységéről az interneten is olvashatunk, és elismeréssel gondolhatunk a létrehozójára és mun-katársaira.
-
A háború visszatér…
0Nagyon szép dedikációval Marjay Frigyestől, „Pozzi belső munkatársától, 1938. dec. 31!”
-
A háborúnak vége
0„Három nap egy férfi életéből.
Három nap egy spanyol férfi életéből.
Vége a háborúnak, amely azonban még ránehezedik az egyének sorsára. A jelen: egy éledő ország, egy elaggott, nagyon fiatal ország. A nyaralók paradicsoma: tizennégymillió turista lógatja lábát a vízbe, a tranzisztorok lármájában.
Diego sorsa a forradalom, még ha néha az álom vagy fájdalom alakjában jelentkezik is. Három nap Diego Mora életéből, Párizsban; Spanyolország ránehezedik távoli jelenlétének teljes súlyával. Három nap, amelyet Juan – az elvtársa, fivére – keresésének szentel, akit veszély fenyeget.” -
A háborus Pest. 80 víg eset
0A Tábori Kornél (1867-1944) által szerkesztett sorozatok egyike a Vidám Könyvtár volt, amelynek legalább hatvan kötete jelent meg az 1910-es, 1920-as években. Korának szinte minden neves humoristája helyet kapott benne, többek között Nagy Endre, Szomaházy István, Karinthy Frigyes, Bródy Miksa és Pásztor Árpád.
-
A Habsburg-Monarchia alkonya
0A hazai és a külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák-magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből
0A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára.
Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők. -
A hagyományos kínai orvoslás
0Az évezredek óta „titokzatos Kina” eltűnőben van, s helyét mindinkább az új, mai Kína foglalja el. Egymás után válnak közismertté a különleges, „titokzatos” dolgok. Ezek egyike a hagyományos kínai orvoslás is. A régi kínai gyógyászat valóban egyedülálló, s kialakulása Kína évezredes elzárkózottságával magyarázható. Így érthető, ha az ókori kínai ember másképpen látta az ember és a természet viszonyát, az emberi test egészséges és kóros működéseinek okát, a gyógyítás lehetőségeit és módszereit stb. Ezekről ír könyve első részében Pálos István. A könyv második (nagyobbik) része ismerteti az egyes ősi gyógymódokat a tű-szúrásos (akupunktura), az égetéses vagy melegítéses (moxibuszció), a légzéses stb. kezelést, a hagyományos gyógyszerészetet és gyógyitási elveket -, amelyek használhatóságát a mai Kína orvosai modern tudományos módszerekkel vizsgálják. A kínai orvosok a régi gyógymódokat megtisztítják az elavult szemlélettől és magyarázatoktól, s a mai gyógyítás szolgálatába állítják, kiegészítve a modern tudományos módszerekkel.
-
A hagyományos világ alkonya Erdélyben
0A történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban – olykor a szakmai köztudatban is – itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről.
Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről – többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte. -
-
A halhatatlan
0Olga Szlavnyikova 1957-ben született Jekatyerinburgban, jelenleg Moszkvában él. A Novij Mir, a Znamja és az Oktyabr című folyóirat munkatársa. A halhatatlan című regényét Booker-díjra jelölték 2001-ben és a National Bestseller-re 2002-ben. 2006-ban, a hamarosan magyar nyelven is olvasható, 2017 című regényével elnyerte az orosz Booker-díjat.
-
A hang és a téboly
0Mindannyian kudarcot vallottunk abban, hogy a tökéletességről szőtt álmunkhoz méltót alkossunk. Én ezért a lehetetlen megvalósításának ragyogó kudarcai alapján rangsorolom magunkat. W. Faulkner
-
A harcoló finn hadsereg szelleme
01. A HARCTÉRI LEVELEK ÉRTÉKE ÉS JELENTŐSÉGE
A könyv szerzőjének fájdalmat legyőző élményben volt része, amikor 1941 őszén újból elolvasta egy a finn hadseregben küzdő fiatalembernek a harctérről küldött leveleit. Az azokba való elmélyedés arra indította, hogy egyéb írásbeli hagyatékát is tanulmányozza, miközben különböző érzelmek vettek erőt rajta. -
A harmadik udvarmester
0Diego Velázquez, a regény csendes hőse látszólag alig lép az események előterébe, ám négy évtizedet tölt a XVII. század első felének leghatalmasabb udvarában, a madridi Alcázarban. Itt félelmes megfigyelőképességével, művészetének géniuszával rögzíti le a spanyol világhatalom szétbomlásának oly válságos és változatos korszakát. A Spanyol Aranyszázad a rendkívüli szellemek különös ragyogásával árasztja el az alapjában szegény, kivérzett országot, mely fölött örök árnyékként húzódik meg az Inkvizíció.
-
A hasfelmetszés előnyei; A múlandóság cáfolatául
0A leginkább célravezetőnek azt látnám, ha az egész könyvet a „fül”-re nyomnák. Mert ez a könyv egy mondat az életemről és az életemből. S ez a mondat rövidebben el sem mondható. A könyv belsejében az üres lapok pedig jelezzék azt, amit még megírhattam volna és megírhatnék, és ami még mindig nem ugrana túl az egyetlen mondat határán.
Ez a megjegyzés komoly tréfa. Mellette a valóság pedig tréfás. Mert nem jó tréfa-e az, ha az ember legesettebb – mert lábadozó – korában írja, maga meglepetésére, azt a munkáját, ami őt magát a leginkább elszórakoztatja és továbbgondolkoztatja? És nem folytatódik-e az a jó tréfa akkor, amikor barátai, írótársai és olvasói azt mondják, hogy ők ugyanígy vannak vele? Nem teszi-e mindez boldoggá az építkezőt, aki nem úgy építkezik, mint a mérnök – terve szerint pontosan -, hanem egy még mérnökibb pontossággal régebbi és ősidőktől meglevő tervet teljesít be, úgy, mint a hód, a hangya vagy a fecske? -
-
A hazatérés útvesztői. Beszédek a misztikus útról
0Johannes Tauler (1300–1361), a középkori spiritualitás e messzefénylő csillaga a hírneves Eckhart mester és tanítványa, Heinrich Suso mellett a középkori domonkos misztika triászának harmadik nagy alakja. Általa vált teljessé az, amit két rendtársa elkezdett: míg ugyanis Eckhart tanításának elsődleges tárgya a misztikus Igazság volt, Susóénak pedig a misztikus Élet, addig Tauler beszédei a misztikus Út egyedülállóan gazdag és sokrétű bemutatását adják. Tauler azonban nemcsak a maga korában volt avatott vezetője a misztikus út vándorainak, hanem ma is bizalommal fordulhatnak tanításához azok, akik életüket szellemi feladatként fogják föl, s akikben ennélfogva megvan a készség és képesség a folytonos önmeghaladásra. A kötetet a fordító és szerkesztő bő hetven oldalas tanulmánya vezeti be a misztika vallásban elfoglalt helyéről, illetve magáról a tauleri misztikáról. A 32 beszédet mintegy százötven oldalnyi kommentár egészíti ki úgyszintén a fordító-szerkesztő részéről.
-
-
-
-
A hét gettó
0Részlet: ”Kivándorlók, ezidőszerint Amszterdamban.
A Szent Antal-templom oromfaláról Krisztus kitárja karját a Waterloo tér népe felé: – Uraim – kiáltja -, jöjjenek énhozzám. Én ugyanazt az árut tartom, amit eddig Mózes & Áronnál szereztek be, csakhogy az én cégem elegánsabb, mint az önök mostani szállítói.
Az a két esküdt az oldalánál, két szakállas, zsidó külsejű papi alakzat, akár Mózesnek és Áronnak is számíthatna, ha talán Péter és Pál is. Mindenesetre itt állnak, jobb- és balkéz felől és egyetlen taglejtéssel sem tiltakoznak a két vallásnak arany antiqua-betűkkel állított azonossága ellen: ‘Quae fuit a saeclis sub Signo Moysis et Aaronis, stat salvatori renovata illustrior aedes”. -
A hét vár országa
0Az Előszóból: Az ujságíró kitűnő szemével indult erdélyi útjaira Széfeddin Sefjket bey, ez a török nevű lelkes magyar, de írásaiból már az író lelke szól és barangoló könyvének minden sorából a sok embernek különös, nekünk azonban annyira drága erdélyi lélek és szellem beszél, ami nem is csoda, hiszen ő is egyik örököse annak. Itt született, itt nőtt fel, sok szép esztendejét közöttünk töltötte, anyai gyökerei visszahúzzák és – akárhol járjon – elszakíthatatlanul odakötik a székely földhöz és néphez. Ezért az ővé is ennek a maroknyi földnek minden hegye, völgye, fűszála, lelehete, álma és nótája, ismerős szél fúj át a fülein s a hazatérés öröme gyúl a két orcáján, mikor az erdők lábánál ezer esztendő óta táborozó kis falukat meglátja.
-
A hettiták regénye
0A régészet regénye című nagy sikerű munkája közismert. Ez az új kötete a hettita kutatások eredményeivel, írásrendszerének megfejtésével és a hettita állam történetének megismertetésével foglalkozik. A kötet a hettita ásatások két legfontosabb falujának, Bogazköynek és Karatepének ásatásait állította a mondanivaló középpontjába. Ceram rendkívüli érdeme, hogy erről a témáról izgalmasan, színesen és mégis a tudomány eredményeit avatottan tolmácsolva képes írni, nemcsak a szakemberek szűk rétegének, hanem az előképzettséggel nem rendelkező érdeklődők táborának is. Magával ragadó a munka frissessége és modernsége, hisz a hettita birodalom, mely igen jelentős volt az i. e. II. évezredben, jóformán a múlt század végéig teljesen homályban maradt, az ásatások, a megfejtések, mind-mind a legutóbbi évtizedek eredményei. A hettita birodalom története szoros láncszemként csatlakozik az ókori történelemben Egyiptom és Mezopotámia már régebben megismert történetéhez. A művet számos ábra és igen érdekes képanyag gazdagítja.
-
-
A holttestemen keresztül
0Skandináv krimi. Frank Fons sikeres író, aki regényeiben brutálisan végez az áldozataival. Azonban lehetséges, hogy most ő a következő áldozata egy pszichopata gyilkosnak…
-
A honfoglalás ténye és hadtörténeti értékelése
0Történettudományunk nemcsak elhanyagolta a nagyszabású honfoglalást, de el is torzította azt. A történészek menekülő kényszerhelyzet okaival magyarázták és főleg csak a Vereckei hágón „vonultatták” be Árpádék seregeit, és a több százezres létszámú köznépet szekerestül, jószágostul együtt. Hogy hány történész vállalkozott vereckei terepszemlére? – nem tudni, de azt igen, hogy a történelmi tényeket nem igazán tárták fel, hanem jobbára hamis mítoszokat gyártottak az íróasztaloknál, főleg olyan idegen le-írásokra támaszkodva, ahol a magyarságot, a magyar históriát elferdítve ábrázolták. Az Akadémia támogatta a tévtanok szerzőit, híveit, és nem szorgalmazott tudományos felülvizsgálatot, a független, szabadon dolgozó, más irányzatú magánkutatókat pedig figyelemre se méltatta.
-
-
-
A hős útja
0A hős útja, melyet a Joseph Campbell családi archívumából származó fényképek illusztrálnak, minden eddiginél átfogóbb képet ad az olvasónak Joseph Campbellről, az emberről, s nemkülönben felfedezéseiről, tudományos kifejezésmódjáról és gondolkodásáról.
Campbell figyelemreméltóan kapcsolja össze az emberiség szimbolikus, lélektani, spirituális és művészi örökségét, közelebb juttatva az olvasót ama biológiai mintázatok megértéséhez, melyeket Darwin óta egész sereg tudós próbál megfejteni. Joseph Campbell hosszas odisszeáját az ősi mítoszok tengerén legalább annyira nevezhetjük spirituális keresésnek, mint tudományos kutatásnak.