-
Kecskemét./Kecskeméti lapok. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt lapjai. (Több lapszám egy csomagban)
0Kecskemét. 1. évf. (1946) 51. sz. ; 2. évf. (1947) 1. sz. ; 81. évf. (1948) 156., 165., 177., 165., 206., 213., 219., 292. sz. ; 82. évf. (1949) 264. sz.
-
-
Pedagógia
0A német nyelvterületen széles körben használt, magyar vonatkozású részekkel is kiegészített tankönyv elsődleges célja, hogy a pedagógia tudományos kérdéseivel elmélyültebben foglalkozni szándékozóknak segítséget nyújtson a neveléstudomány alapvető kérdéskörei, általános fogalmal, rész- és rokon tudományai, elsősorban a szociológia és neveléspszichológia újabb eredményeinek megismerésében. Ezen túl menően törekszik a pedagógiai kutatások, elméleti alapvetések eredményeinek, gyakorlati vonatkozásainak bemutatására is. A kötetet nem csupán a pedagógia elméletével ismerkedő, illetve annak különböző területeiről elmélyültebb ismeretek megszerzésére törekvő egyétermi, főiskolai hallgatóknak, hanem az oktatásirányítás és a neveléstudomány.elméleti szakembereinek is ajánljuk.
-
Gyors és lassú gondolkodás
0DANIEL KAHNEMAN, korunk egyik legnagyobb gondolkodója, közgazdasági Nobel-díjat kapott a pszichológia területén végzett korszakalkotó munkájáért, amellyel megkérdőjelezte az ítéletalkotás és döntéshozatal racionális modelljét. Gondolatai nagy hatással voltak számos tudományterületre, többek közt a közgazdaságtanra, az orvostudományra, a pénzügyi viselkedéstanra és a politológiára.
A Gyors és lassú gondolkodás- életművének összefoglalója – felforgatja a belső mozgatórugóinkról kialakított eddigi szemléletünket.
Kahneman izgalmas szellemi kalandra invitál. Feltár előttünk két rendszert, amelyek gondolkodásunkat vezérlik: az 1. rendszer gyors, intuitív és érzelmes; a 2. rendszer lassú, megfontolt és logikus. Pszichológiai kísérletek egész sorával igazolja, hogy az élet bármely területén – a tőzsdézéstől a szerencsejátékokon át a nyaralás megtervezéséig -gyors gondolkodásunk rendkívüli képességeivel, hibáival és torzításaival milyen mélyen hat viselkedésünkre. Szemléletesen és szellemesen mutatja be, hogyan formálja a két rendszer ítéleteinket és döntéseinket az üzleti életben és a magánéletünkben, és hogyan kerülhetjük el különböző technikák segítségével szisztematikus tévedéseinket. -
Emil vagy a nevelésről
0Rousseau fogalmazza meg a XVIII. században a legnagyobb nyíltsággal és részletességgel azt az évszázadok óta üldözött gondolatot, mely szerint a természet s így az ember is, aki egy darabja a természetnek, születésétől fogva jó, s csak a társadalom rontja meg. Ez a gondolat szöges ellentéte a feudális világnézetnek, mely az emberi természetet eredendően gonosznak tekintette. A kereszténység e lényeges világnézeti tételéből következett, hogy a gyermeket állandóan dorgálták, elméjét korlátok közé szorították. Rousseau gyökeresen szakít e nézettel. Nála a hibás ismeretanyag és a hamis előítéletek távoltartása áll a gyermek Emil neveltetésének elő-terében. A nevelő feladata szerinte elsősorban nem ismeretközlő, hanem ismeretelhárító tevékenység. Csak a feltételeket szabad megteremtenie, az ismeretszerzést s az erkölcsi érzék kialakítását a növendék saját aktív kíváncsisága végzi. Az életre nevelés igénye; a dolgok és nem a szavak, az élet és nem a könyvek tanulása; a testi nevelés fontossága olyan elvek, amelyeket külön-külön több író már régebben is hirdetett, de Rousseau volt az, aki ezeket az elveket az európai gondolat történetében addig még soha nem tapasztalt szuggesztivitással, következetességgel és sodró érzelmi hévvel egységes nevelési rendszerben fejtette ki.
-
T.E.T. – A tanári hatékonyság fejlesztése
0A tanítás egyetemes tevékenység – valamennyien csináljuk. A szülők tanítják gyermekeiket, a munkaadók tanítják alkalmazottaikat, az edzők tanítják játékosaikat, a feleségek tanítják férjeiket (és megfordítva), no és természetesen a tanárok tanítják diákjaikat.”
Jól tudjuk azonban, hogy ez-az egyébként örömteli tevékenység- milyen gyakran jár kudarccal, milyen gyakran kell átélni azt a keserű tapasztalatot, hogy minden igyekezetünk ellenére tanításunk eredménytelen marad. Thomas Gordon világsikert aratott könyve arról szól, hogyan válhat a tanítás az átlagosnál jóval eredményesebbé; miképpen nyújthat nagyobb tudást és érettséget a tanulóknak és ugyanakkor miképpen csökkentheti a konfliktusokat és teremthet több időt a tanároknak, hogy taníthassanak”. Bemutatja, miképpen tehetjük az iskolát olyan hellyé, amelyben valóra válhat a régi szállóige: „A tanítás a szeretet egyik módja. -
P.E.T. – A szülői eredményesség tanulása
0Thomas Gordon könyve, a P. E. T. – A szülői eredményesség tanulása az elmúlt két étvizedben megjelent egyik legsikeresebb tudományos-ismeretterjesztő mű – igazi pedagógiai bestseller. A szerző a már magyarul is megjelent T. E. T. – A tanári hatékonyság fejlesztése című könyvéhez hasonlóan „Gordon-módszerrel” avatja be a felnőtteket, szülőket és laikus nevelőket, hogyan változtathatják meg a gyerekekhez fűződő, sokszor egyoldalú, hatalmi tekintélyen alapuló, érzelmileg megromlott viszonyukat egyenrangú, szeretettel teli, megértő, örömöt hozó kapcsolattá.
-
Érzelmek iskolája
0A kötet Ranschburg Jenő két korai munkáját tartalmazza. A Félelem, harag, agresszió 1970-ben, a Szeretet, erkölcs, autonómia 1981-ben jelent meg először. Azóta mindkét könyv – az előbbi idegen nyelveken is – több kiadást ért meg. A szerző ezekben az írásokban a legfontosabb emberi érzelmek, a szeretet, a félelem, a szorongás és a harag keletkezését mutatja be, illetve azt a korai gyermekkorban lezajló folyamatot, melynek során ezekhez az érzelmekhez meghatározott, az egész életen át jellemző viselkedésformák – gondoskodás, agresszívítás, erkölcsi tartás – kapcsolódnak. Természetesen Ranschburg Jenő – mint később annyiszor – e műveiben is törekedett arra, hogy mind a szülőknek, mind a nevelőknek segítséget nyújtson a gyermeknevelés sok örömmel, de sok gyötrelemmel és tanácstalansággal is járó folyamatában: a Félelem, harag, agresszió című könyvben először jelent meg magyar nyelven azoknak a szülői, nevelői stílusoknak az elemzése, melyeknek alkalmazása bizonyítható összefüggést mutat a bontakozó személyiség karakterisztikus vonásaival.
A két könyv megjelenése óta sokat fejlődött a tudomány és sokat változott a világ is, amelyben élünk. Mégis, aki elolvassa vagy újraolvassa ezt a könyvet, tapasztalni fogja: következtetései ma is érvényesek, tanácsai ma is használhatók. A világ változik ugyan – a szülő és a gyermek, a nevelő és a gyermek viszonyának alapvető jellemzői azonban időtlenek. -
Önéletrajzi írások
0Ötven évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Sigmund Freud. E kötettel emlékének kívánunk tisztelegni.
Az önéletírás Freud egyik sajátos műfaja volt. Élete és a pszichoanalitikus mozgalom története egybefonódott, ezért minden önéletrajzi reflexió alapvető fontosságú a mozgalom története szempontjából, s minden történeti adalék egyben életrajzi mozzanat is. Freud önéletrajzi, illetve mozgalomtörténeti írásai a pszichoanalízis keletkezéstörténetének és e gondolkodásmód tudományos szerkezetének megismerése szempontjából egyaránt elsődleges források. -
Totem és tabu
0Az őshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az ősapát meg nem ölték fiai. Ezzel azonban el is vesztették azt, bűntudatuk támadt, és a szeretett-gyűlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekező mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása.
-
Az átalakulás szimbólumai
0A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, amelyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat.
-
A nyugati és a keleti vallások lélektanáról
0A vallási problematika középponti helyen áll C. G. Jung életművében. Csaknem mindegyik írása, s különösen az idősebb éveiben születettek, foglalkozik a vallási jelenséggel. Amit Jung vallás alatt ért, az nem valamely meghatározott hitvalláshoz kötődik, hanem – saját megfogalmazásában – »gondos és lelkiismeretes figyelembevétele annak, amit Rudolf Otto találóan numinózumnak nevezett«. Ez a meghatározás a vallás összes formájára érvényes, beleértve a primitíveket is, és megfelel Jung tiszteletteljes és toleráns beállítottságának még a nem keresztény vallásokkal szemben is.
-
Kecskeméti közlöny. Politikai napilap. 20. évf. (1938) 55. sz. (márc. 19., szerda).
0A kecskeméti közlöny 1938/55. számának két lepja, benne a jakabszállási iskolatűzről írt beszámolóval.
-
Misu és a piros kenu
0A csöpp bagolyfióka, Guszti messzire téved a családi fészektől. Misu megtalálja, és úgy dönt, visszaviszi a szüleihez. Az ám, de a fióka otthonát, a rejtélyes Bagolytanyát lehetetlenség száraz lábbal megközelíteni. Ezért aztán Misu és barátai, életükben először, elindulnak a folyón egy kenuval – és persze Gusztival. Vajon sikerül-e eljutniuk a sűrű bozóttól ölelt, rejtélyes Bagolytanyára? A csodakosaras című könyv nagy sikerű szerzőpárosa,Nógrádi Gergely és Hajba László ezúttal a barátságról, az állatok iránti felelősségünkről, és az egyik legősibb és legkedveltebb sportról, az evezésről mesél a gyerekeknek.
-
Vau!
0Ez a könyv azért született, mert gyermekként úgy éreztem, hogy az én öcsém is mindennél és mindenkinél jobban szereti az állatait. Amikor például több napra elutazott, hosszú oldalakon hagyta meg pontokba szedve, hogy mivel etessük Matyit, a varjút, hogyan mosdassuk Tibit, az iguánát, és miképpen futtassuk délutánonként Dödikét, a fehéregeret. Én pedig éveken keresztül féltem attól, hogy nem versenyezhetek velük a testvérem szeretetéért, s időnként arra vágytam, hogy egy kicsit Matyi, Tibi, vagy Dödike lehessek, és engem is nagyon szeressen az öcsém.
Talán ha néha kutyává válok, mi is jobb testvérek lettünk volna.
Nógrádi Gergely -
Galambnagymama
0Az első szerelem, az első nagy titok, az első találkozás az elmúlással. A legelső mindenből a legemlékezetesebb, és Nógrádi Gábor mesés történetei éppen erről szólnak: a gyerekkor boldog-szomorú pillanatairól. A nagymama galambbá változik, az elhagyott trombita megszólal, a magányos kislány halacska lesz, az állatkereskedésben pótapa is kapható, a nem létező kutya harap. Szerencsére a sírásnak mindig nevetés a vége. Az igazi mesék már csak ilyenek.
-
Petepite
0A tizenegy és fél éves Pete Péter arra ébred, hogy alig fér el az ágyon. A takarója alól két szőrös láb kandikál ki, a keze óriási, a hangja mély és reszelős. Úgy tűnik, Pete Péter, azaz Pite egyetlen éjszaka alatt felnőtt, és pont olyan lett, mint az apja. Ráadásul apukája, dr. Pete Ádám is átváltozott, és a megszólalásig hasonlít a fiára. Sőt, a megszólalás után is. Így aztán apa és fia egy cipőben járnak. Illetve egymás cipőjében. Pite suli helyett munkába indul, Ádámot pedig várja az iskolapad. De vajon helyt tud-e állni Pite egy komoly munkahelyen? És hogyan boldogul Ádám a gyerekek között? Egyszer majd jót nevetnek ezen az egészen, ha már visszaváltoztak. De vajon visszaváltoznak-e valaha?
-
Gyerünk haza!
0Hallott már valaki Kokas faluról? Lakói szerint békés, barátságos hely. Eszter és Robert szerint azonban igazi rémálom. Az angliai testvérpár nem önszántából nyaral Kokason, a szüleik küldték őket ide. A kerti budit még csak megszoknák, de amikor rájönnek, hogy a húsleves errefelé az udvaron gyanútlanul kapirgáló tyúkból készül, akkor betelik a pohár. Eszter egy komondorral együtt útra kel, Robert pedig felkap Sári ló hátára, és a húga után ered. A gyerekek haza akarnak szökni Londonba. Útközben veszélyes kalandokba keverednek, vicces alakokkal találkoznak, és barátokra is szert tesznek. Talán végül még Magyarországot is megkedvelik?
-
-
-
-
Jazzportrék I. A kezdetektől az ötvenes évekig
0NEM IS értem, egyáltalán hogy merészeltem ebbe belefogni” – fakadt ki egy alkalommal Kerekes György, amikor még csak félúton tartott a könyv megírásában.
Ha igaz, amit mindig is gondoltam, hogy a zene ott kezdődik, ahol a szavak már elveszítették az értelmüket, akkor megértem a szerző kifakadását. Kerekes György azonban nemcsak arra gondolt, hogy általában milyen nehéz a zene szeretetét szavakba önteni, hanem arra is, hogy – noha zeneiskolát végzett és fiatalkorában zongorázott, sőt a Balaton partján annak idején még pénzt is kapott érte ő vég-eredményben építész, szociológusi képzettséggel kiegészítve, a rendszerváltás óta tervezőként botcsinálta, habár sikeres vállalkozó, aki ha tanulmányt irt is, de köny vet még soha. Tegyük azonban hozzá, hogy Kerekes György, aki 1999-ben rádiósnak is felcsapott, sikeres és közkedvelt műsorkészítőnek bizonyult. Két hosszú sorozatának címe magá-ért beszél: „Jazz portrék” és „A jazz történetének gyöngyszemei”. Mindkettő a Harmó nia Rádióműhely égisze alatt futott a Civil és a Fiksz Rádió frekvenciáján a fővárosban A,,Jazz portrék” később átlényegült kéthetenkénti, zenével bőségesen illusztrált igen népszerű előadás-sorozattá a budai Nyitott Műhelyben. Valójában tehát a szerző már kétszer is átgyúrta magát az anyagon, mielőtt hozzáfogott volna a könyv megírásához.
AZ OLVASÓ EGY TRILÓGIA első kötetét tartja a kezében.
Pallai Péter -
Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. 1-2.
0A német nyelvű eredeti kiadás 1852-ben jelent meg Lipcsében
-
-
Ghymes
01998-ban úgy hihettük, a semmiből tűntek elő, pedig akkor már több mint tíz éve muzsikáltak és öt lemez volt mögöttük. Mégis, a Rege-album egészen új színt hozott, új teret nyitott azoknak, akik addig csak a népzenét kedvelték vagy éppen ellenkezőleg: nem szerették, a felvidéki zenekarnak pedig elhozta a szűkebb szakmai berkeken kívüli ismertséget. Az azóta is zenekarvezető Szarka Gyula alapította Ghymes a szisztematikus népzenei gyűjtéstől, az autentikus táncházi muzsikától indult 1984-ben, s bár kezdettől játszottak feldolgozásokat, fokozatosan jutottak el saját, csak rájuk jellemző hangzásvilágukig, melyre azóta sem talált ki senki jobb kifejezést, mint ahogy a zenekar nevezi: Ghymes-muzsika. A szakma a világzene-kategóriába sorolja őket, de a Ghymes-muzsika ennél talán több: a Rege-Smaragdváros-Héjavarázs, a legutóbbi három album vonulatában a népzenei alapok mellett egyre erőteljesebb a szerzői jelenlét, melynek meghatározója a szintén alapítótag Szarka Tamás zeneszerzői és szövegírói munkája, olyan most már nyugodtan mondhatjuk: örökérvényű csúcs-pontokkal, mint a Bazsarózsa, a Tánc a hóban, a Vágyalku és a Héjavarázs.
-
Ejtőernyős villámháború
0Fekete-fehér eredeti fényképfelvételekkel illusztrálva, melyeket a berlini Orbis-műterem készítette. A mű megtalálható az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott Tiltott Könyvek listáján.
-
AC/DC. Albumról albumra
0Zenészek, újságírók és stúdiós szakemberek veszik górcső alá annak a zenekarnak mind a 16 eget rengető albumát, amelynek dalai 1973-ban kezdtek el dübörögni a dobhártyákon.
Első pillantásra talán úgy tűnhet, nem sok mondanivaló akad erről a bandáról, akiket minduntalan azzal vádoltak, hogy ugyanazzal az albummal rukkoltak elő. De hogy ez az elgondolás legjobb esetben is csak unalmasnak mondható, arra rögvest rájövünk, ha alaposabban a felszín alá tekintünk.
Pontosan ez a munkamódszer jellemzi Martin Popoff rockújságírót is. AC/DC-szakértőinek seregével egykori cselekményeket és mellékszálakat boncolgat, hogy megragadja az elmúlt négy évtized legemlékezetesebb és legnépszerűbb rock ‘n’ roll bandájának a lényegét. -
-
-
Iggy Pop. Open and bleed
0„So many people rise and fall” – énekli Iggy a »Home«-ban, s ha valakivel, hát épp vele kapcsolatban igaznak érzik ezt a tündöklés-bukás mesét. Mert hát a Stooges-időszak után jött a nagy zuhanás. Állítólag. Mert miféle zuhanás az, amelyet olyan zseniális albumok fémjeleznek, mint az Idiot vagy a Lust For Life?
Jobban tesszük hát, ha hanyagoljuk ezt az „egyszer fenn, egyszer lenn” típusú megközelítést, mely egyébként is a mainstream-sikerekben gondolkodók sajátja. Ők azok, akik folyton azon sopánkodnak, hogy Iggy sosem „futott be” igazán. Valószínűleg soha nem is akart – az ő mércéik szerint semmiképp. S ha mégis lettek volna ilyen ábrándjai, alkatából adódóan alkalmatlan volt rá, hogy a fél világ kedvence legyen. Így maradhatott meg kevesek kisajátítható Jim Osterbergje. -
-