-
A kiegyezés
0A Nemzet és emlékezet sorozat ötödik darabjaként megjelenő kötet az 1867-es kiegyezés előtörténetével és tartalmával, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia változó megítélésével foglalkozik. A sorozat ismert szerkezetét követi: elsőként a kiegyezés létrejöttére vonatkozó, igen szerteágazó forrásokból ad bő válogatást, tudatosan törekedve az összetett alkufolyamat minden elemének a megjelenítésére. A második részben reprezentatív áttekintés található a kiegyezést övező korabeli politikai vitákról, illetve a dualista rendszer összeomlása után született értékelésekről. A harmadik nagy fejezetben pedig az osztrák és a magyar történettudomány kiegyezésről alkotott vélekedésének az elmúlt öt évtized során fokozatosan bekövetkező módosulásai követhetők nyomon. Végül helyet kaptak az 1867-es kompromisszum sajátosságait feltáró szaktanulmányok, valamint a Monarchiával kapcsolatban máig tapasztalható nosztalgia okait firtató írások. A kötetet a gazdag képanyag, illetve a témakör forrásait és szakirodalmát áttekintő értékelő bibliográfia teszi még használhatóbbá.
-
Az etruszkok nyomában
0Az etruszkok iránt érdeklődő szinte kivétel nélkül valamennyi lexikonban a következő ingerlően rövid mondattal találkozik: eredetük ismeretlen; még nem felderített; vitatott.” Könyvünk szerzője „[…] felkerekedett, és az etruszkok nyomába eredt. Éveken keresztül barangolt az egykori Etruriában, makacs kitartással felkutatott minden etruszk emléket, faggatta őket, és faggatta az olasz etruszkológusokat. E könyvében az így szerzett tapasztalatait olvashatjuk, a kutatásai alapján felállított saját hipotézisét az etruszkok származásáról. Miközben végigkalauzolja az olvasót a hajdani Etruria csodás tájain, megismertet bennünket e nagy kultúrájú nép történetével, művészetének ma már zömmel múzeumban őrzött emlékeivel.
-
Szecesszió
0A sorozat többi kötetéhez hasonlóan a firenzei Scala kitűnő képarchívumából válogatott különlegesen jó minőségű reprodukciókon keresztül ismerhet meg az olvasó egy művészeti korszakot. Ebben az albumban a 19. század végén és a 20. század elején kibontakozott szecessziós mozgalom mutatkozik be, amely megújulást hozott Európa és az Egyesült Államok művészeti és kulturális életébe. Számtalan néven, más-más értelmezésben jelent meg szerte Európában: Ausztriában például mint Sezessionsstil, Németországban mint Jugendstil, Angliában mint Modern Style, Franciaországban és Belgiumban mint Art Nouveau, Olaszországban mint Liberty vagy Stile floreale vált ismertté. Ez a nemzetközileg elterjedt stílusdivat a festményektől és grafikáktól a reklámplakátokig minden területen hatott a művészi alkotásokra; kifejezési módja azonban az építészetben, a belsőépítészetben és a díszítőművészetekben jelent meg a legátütőbben. A szecesszió olyan nagy mesterei számára, mint Van de Velde, Tiffany, Klimt, Horta, Beardsley, Guimard vagy Mackintosh, a virágok, a növények és a női formák elegánsan, lendületesen hullámzó alakjai és vonalai adtak ihletet, és ezeket a természeti formákat jelenítették meg a művészetükben a müncheni és a bécsi kézműves műhelyek is.
-
Musée D’Orsay
0A Musée D’Orsay a Louvre mellett a Szajna-parti metropolis második legjelentősebb múzeuma. Három tágas emeletén az odalátogató megismerkedhet a 19. és a kora 20. század francia művészetével, a világ legjelentősebb impresszionista alkotásaival. A kötet a festmények, a szobrok, a bútorok, a grafikák és a fényképek különleges gyűjteményét mutatja be számtalan színes illusztráció, részletes háttér információk, kimerítő műtárgyelemezések és jól áttekinthető térképek segítségével.
-
Berlin
0A Brandenburgi kaputól Schinkel világáig, a Bauhaustól Fosterig, Libeskindig, Perrault-ig és Peiig: az egykori választófejedelmi központból Németország fővárosává előlépett Berlin nemcsak politikai lázongások helyszíne volt, hanem kiváló építészek munkahelye is, akiknek szellemiségét félreérthetetlenül magában hordozza a metropolis. Múltját nemcsak építészete őrzi, hanem az a százötven múzeum is, amely közül sok központi szerepet tölt be a nemzetközi művészeti életben. Berlin mindig is izgalmas város volt; és ma, amikor egyszerre új és régi főváros, még vonzóbb az utazók számára.
-
Róma és a Vatikán
0A kulturális városlátogatásokhoz, a művészeti látnivalók felfedezéséhez nyújt kitűnő segítséget a most induló új sorozat. Róma – a világ köldöke, az Örök Város, a nyugati kereszténység központja; ezek és hasonló állandó jelzők próbálják régóta megragadni az olasz főváros sajátos karakterét. Háromezer eseménydús év rajzolta ki ennek a figyelemre méltó városnak a profilját, s olyan történelmi szintézist eredményezett, melyet másutt a világon föl nem lelhetünk… A múlt és a jelen, a pogány és a keresztény, a művészet és a mindennapi élet – itt mindez szétbogozhatatlanul összeolvad. … a város delejes vonzereje oly erős, hogy sokan, akik csak rövidke látogatást terveztek Rómába, sokáig, hónapokig vagy évekig ott ragadtak. E könyv most a tájékozódást elősegítő gyakorlati tanácsok mellett mélyebb betekintést nyújt Róma és Vatikánváros művészettörténetébe.
-
-
Kő, bronz, buldózer. Láthatatlan és újra látható emlékműveink
0Az első világháború záróakkordjaként a kisantant országai három irányból igyekeztek minél nagyobb területet elfoglalni Magyarországból, nem törődve egyezményekkel és demarkációs vonalakkal, wilsoni elvekkel és önrendelkezési joggal. Már jóval a foglalásokat legnagyobb részben szentesítő trianoni békediktátum (1920. június 4.) előtt tudatos módszerességgel megkezdik az illető területeken a nemzeti jelképek, elsősorban az emlékművek eltüntetését, arra törekedve, hogy nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar kultúra, a helyi magyar népi jelenlét látványos jeleit, emlékeit, nyomait is felszámolják. Ezt a törekvést fél évszázaddal később „homogenizálás”-nak fogja nevezni egy diktátor.íbr>Elbe István
-
-
Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúból
0„A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.”
Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönyvnek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei – pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso.
A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja. -
A Fanto fotó Kecskeméten. Egy fényképész dinasztia emlékére.
0A régi idők fényképeit gyakran tiszteletteljes ajánlással, dedikációval látták el a nagyrabecsült és szeretett személyek részére. Megbecsüléssel gondolva az értékteremtő elődökre, ajánljuk ezt a válogatást az olvasók, az érdeklődők, az érintettek figyelmébe. Kötetünk fényképei az 1890 es évektől 1944-ig tartó időszakot idézik fel. Különböző helyszínek, események, arcok és alakok, az itt élő polgárok közösségei láthatók ezekből az évekből; a városi élet és a személyes történelem fontos pillanatai. Ami a képeket összeköti: valamennyi Fanto-fotó. A régi Kecskemétet, a huszadik század első felét ezúttal egy fotográfus család munkáin keresztül mutatjuk be.
-
Soha
0„Amikor kutatásokat folytattam A titánok bukásához, megdöbbenve láttam, hogy az első világháború olyan háború volt, amelyet senki sem akart. Egyik táborban sem volt egyetlen olyan európai vezető sem, aki akarta volna. Ám a császárok és miniszterelnökök sorra hozták a döntéseket logikus, józan döntéseket, amelyek egyre közelebb vittek a háborúhoz. A legszörnyűbb konfliktushoz, amelyet valaha elszenvedett a világ. Azt kellett hinnem, tragikus véletlen volt. És akkor az jutott eszembe, hogy vajon megismétlődhetne?”
KÉPES-E BÁRKI IS MEGÁLLÍTANI AZ ELKERÜLHETETLENT? -
Utamaro szépségei
0Hajdu Anita Utamaro szépségei című kiadványának témája a japán nőábrázolás. A kötet 50 akvarellt tartalmaz, amelyek a híres japán művész Kitagava Utamaro fametszetei alapján készültek. Utamaro új fejezetet nyitott a 18. századi japán fametszőkultúra fénykorában, ugyanis eltért a modellek addig megszokott idealizált egészalakos ábrázolásmódjától, amely az érzelmek megjelenítésének széles skáláját nyitotta meg. Alakjai sokszor az akkori főváros, Edó vigalmi negyedéből származtak, de szívesen örökített meg egyszerű dolgozó nőket, lányokat is a saját hétköznapi környezetükben. Gyakori témái közé tartozott még például az anya-lánya viszony, vagy éppen a nemi aktus ábrázolása is.
A Kölnben élő festőnő, aki egyben kiadványunk szerzője is, már régóta foglalkozik akvarellfestészettel. A technikának köszönhetően az általa tolmácsolt képeken a megjelenített nők lágyabb vonalakat kapnak. 2013-ban az itt bemutatott képek közül néhány már szerepelt egy budapesti kiállításon.
Jelen kötet a magyar mellett angol és német nyelven mutatja be a művésznő munkáit, emellett bepillantást enged a korabeli Japán kultúrájába és a japán mindennapokba. -
Ben Hur. Egy messiási történet
0Miután gyermekkori barátja elárulja, a rómaiak pedig – hamisan – az új helytartó meggyilkolására tett kísérlettel vádolják, a gályarabságra ítélt zsidó nemes, Júda Ben Hur megfogadja, hogy bosszút áll a rómaiakon és volt barátján, Messalán. Egy názáreti áccsal történt véletlen találkozás azonban más úton indítja el. Minden idők egyik legkelendőbb története, Lew Wallace Ben Hur: Egy messiási történet című műve milliókat ejtett rabul és kápráztatott el világszerte – mind nyomtatásban, mind a filmvásznon. A klasszikus regény ódivatú prózáját Lew ükunokája keltette új életre a mai olvasók kedvéért.
-
-
Műkincsvadászok
0Szövetséges hősök, náci tolvajok és a történelem legnagyobb kincsvadászata
„Régebben egyszerűen csak fosztogatásnak nevezték, de ma már sokkal kifinomultabb nevekkel illetik a dolgokat. Ugyanakkor én kijelentem, hogy mindent kifosztok, és mindent viszek, amit látok!” -Hermann Göring, 1942.
Mialatt Hitler megpróbálta átvenni a hatalmat a nyugati világ felett, a katonái módszeresen megkeresték és begyűjtötték Európa legszebb szépművészeti alkotásait. A Führer titkos raktárakba rejtette, amit a felépítendő linzi Führermuseumba szánt, illetve katalogizálta azokat a degenerált alkotásokat is, amelyeket el akart pusztítani. Az ellenséges vonalak mögött azonban egy maroknyi katona: brit és amerikai múzeumi szakember, restaurátor, építész, történész azért küzdött, hogy visszaszerezzék civilizációnk kincseit. A műkincsvadászok az életüket kockáztatták azért, hogy felderítsék Európa kultúrájának évezredes emlékeit, és magakadályozzák az elpusztításukat. A Műkincsvadászok a normadiai partraszállás és a győzelem napja közötti időszak krónikája – a világ legnagyobb kincsvadászatának és hőseinek állít emléket. -
A hét gettó
0Részlet: ”Kivándorlók, ezidőszerint Amszterdamban.
A Szent Antal-templom oromfaláról Krisztus kitárja karját a Waterloo tér népe felé: – Uraim – kiáltja -, jöjjenek énhozzám. Én ugyanazt az árut tartom, amit eddig Mózes & Áronnál szereztek be, csakhogy az én cégem elegánsabb, mint az önök mostani szállítói.
Az a két esküdt az oldalánál, két szakállas, zsidó külsejű papi alakzat, akár Mózesnek és Áronnak is számíthatna, ha talán Péter és Pál is. Mindenesetre itt állnak, jobb- és balkéz felől és egyetlen taglejtéssel sem tiltakoznak a két vallásnak arany antiqua-betűkkel állított azonossága ellen: ‘Quae fuit a saeclis sub Signo Moysis et Aaronis, stat salvatori renovata illustrior aedes”. -
Kun László siratása
0A Lisszaboni Nemzeti Levéltárban egy XIV. századi kéziratra bukkannak, amelynek nyelvét ott senki sem érti. A filozófus Saudade Madridban élő, magyar történész barátjához fordul tanácsért. Kiderül, a kézirat magyar nyelvű, egy öreg pap, Márkus, Nagyvárad egykori őrkanonokjának alkotása. Márkus, ifjú korában, szemtanúja volt IV. László király holttestének a váradi székesegyházból történő kiutasíttatásának, és később, az ifjú Károly Róbert kérésére, írta le a történteket. Károly lemásoltatta és illumináltatta az öreg pap szövegét. Ez a másolat került Lisszabonba. Fő részét a László életében végzetes szerepet játszó asszony, Kun Erzsébet, az anya, Nápolyi Izabella, a feleség, Édua, a kun asszony találkozása és szóváltása teszi – a megölt László ravatala előtt.
-
-
-
-
-
Húsz év, egy nap
0A valaha spanyol származású francia író”-nak megismert Jorge Semprún az arisztokrata családba született diplomatagyerekből lett emigráns párizsi filozófushallgató, majd antifasiszta ellenálló, aki a buchenwaldi koncentrációs tábor foglyaként szerzett borzalmas élményeit a huszadik század egyik alapművének számító, legendás regényében, A nagy utazás-ban dolgozta fel, a náci lágervilág mellett és mögött felsejlő szovjet verziónak, a Gulagnak immár az antifasizmus és a kommunizmus viszonyára is vonatkoztatott tanulságait pedig, a hatvanas évek végétől kezdődően, újabb nagy sikerű regények sorában. Semprún tehát, aki a szabaddá lett Spanyolországban másfél évtizede a kulturális miniszterségig vitte, fáradhatatlanul járja tovább a maga útját.
Legújabb regényének nagy újdonsága, hogy Semprún anyanyelvén, spanyolul íródott. Cselekménye két sorsfordító dátum, az egymástól pontosan húsz év és egy nap távolságban lévő 1936. július 18. és 1956. július 18. körül, előtt és után, Semprún életének és életművének legfontosabb, jelképes és valóságos helyszínein játszódik. Középpontjában furcsa rítus áll: egy tragikus haláleset emlékére 1936-ban egy csapat napszámos megölte egy nagybirtokos család legfiatalabb férfi tagját -a gyilkosoknak minden évben el kell játszaniuk az egykori véres eseményeket. Az utolsó ilyen szertartáson a család tagjain kívül egy amerikai történész és egy francóista vizsgálóbiztos is részt vesz. Utóbbiak – ki-ki a maga módján a család politikával és érzékiséggel telien szerteágazó történetét próbálják kibogozni. Így mintegy az ő nyomozásuk eredménye is ez a nagyszerű és izgalmas regény, mely színpompás tablója nem csupán húsz évnek és egy napnak, hanem szinte az egész elmúlt évszázadnak. -
De szép vasárnap!
0„Jorge Semprun újabb műve voltaképpen világhírű művének, A nagy utazás-nak tizenhét évvel később írt folytatása. Nemcsak azért, mert az író immár a „cél állomás”, a buchenwaldi tábor egy napját – egy téli vasárnapját – választja kerettörténetül, hanem azért is, mert újragondolja és átértékeli hajdani élményeit és hajdani hitvallását. Hiszen 1980-ban, a könyv születésekor az ártatlanság hite régen és végérvényesen szertefoszlott Semprun számára, s A nagy utazás igazsága már hazugsággá vált a szemében.
-
Ramón Mercader második halála
0Kémhistória? Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev titkosrendőrségének leleplezése? Bepillantás a CIA vegykonyhájába? A huszadik század morális szenvedéseinek krónikája? Egy páratlan szerelem átszellemültségével izgató története? Egy mindent megértő és mégis kétségbeesetten hűséges – mihez? – kommunista lelki drámája és fizikai tragédiája? Finoman illesztett, hatalmas és bensőséges porusti mondatok illékony emlékfoszlányokat, képeket, színeket, szagokat, zenei hangokat idéző érzékies szövedéke, amely kimondhatatlan kimondását kísérli meg?
-
A nagy utazás
0Tizenhat esztendeig várt Jorge Semprun, hogy az idő megérlelje benne A nagy utazást. Várt türelemmel, önfegyelemmel, hogy emlék és gondolat, és mindaz, amit közölni akar az emberiséggel, megtisztuljon az esetlegesség salakjától, tiszta és természetes kapcsolatokba, hajlékony és szigorú rendbe rendeződjön.
Négy napig utazik Jorge Semprun, a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetileg ennyi a regény időtartama: Semprun mesterien szerkeszti egybe a négy nap történetével az „utazás” előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt, amit életéből lényegesnek, közölnivalónak érez.
A francia kritikák nagy műnek nevezik Semprun könyvét. Valóban, erről az iszonyatos, megrázó témáról még soha ilyen modern, ilyen fegyelmezett művet nem írtak. -
A nagy utazás
0Tizenhat esztendeig várt Jorge Semprun, hogy az idő megérlelje benne A nagy utazást. Várt türelemmel, önfegyelemmel, hogy emlék és gondolat, és mindaz, amit közölni akar az emberiséggel, megtisztuljon az esetlegesség salakjától, tiszta és természetes kapcsolatokba, hajlékony és szigorú rendbe rendeződjön.
Négy napig utazik Jorge Semprun, a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetileg ennyi a regény időtartama: Semprun mesterien szerkeszti egybe a négy nap történetével az „utazás” előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt, amit életéből lényegesnek, közölnivalónak érez.
A francia kritikák nagy műnek nevezik Semprun könyvét. Valóban, erről az iszonyatos, megrázó témáról még soha ilyen modern, ilyen fegyelmezett művet nem írtak. A magyar fordítás egy időben jelenik meg a nagy nemzetközi kiadói díjjal jutalmazott mű tizenöt egyéb idegen nyelvű kiadásával. -
Jég
0Képeskönyv felnőtteknek!
A Jég megrázó novella menekülésről és hazatérésről: arról, hogy milyen közel van hozzánk a háború.
Dragomán György művének illusztrációit, a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette, aki rajzaival elnyerte a Budapesti Illusztrációs Fesztiválon a Pozsonyi Pagony kiadó legjobb pályakezdő illusztrátor különdíját. -
-
-
Öt év Mandzsuországban
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Homokba temetett városok
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.