A Hajsza 1995-ben jelent meg. Fred Scully, az egyetemi tanulmányokba is belekóstolt ausztrál kétkezi munkás a családjával együtt kiválasztott új otthon elkészülte után egy írországi repülőtéren várja feleségét és kislányát, de csak az anyja által magára hagyott hétéves Billie érkezik meg – az őt ért sokktól hosszú időre némaságba zárkózva.

„1902 ​kora nyarán John Barrington Ashley coaltowni lakost bíróság elé állították azzal a váddal, hogy megölte Breckenridge Lansinget, aki ugyancsak Coaltownban, ebben a dél-illinoisi bányavároskában lakott. Bírái bűnösnek találták, és halálra ítélték. Öt nappal ezután, kedden, július 22-én hajnali egy órakkor megszökött őreitől a vonatról, amely a kivégzés helyszínére szállította.

„Márta negy, kék szeme teljesen magába nyelt; mákonyként éreztem a haja és a bőre illatát. Félek jelen idejűvé tenni azokat a pillanatokat, perceknek rémlő órákat. Ahogy a csípője kifeszítette a szoknyáját, zakatolni kezdett a szívem. Jó lett volna magamhoz ölelni ruganyom, kísértő, gyönyörű combjait. Ez a kép jelent meg előttem otthon is az ágyon: Márta velem szemben guggol a füvön, mesél, mesél zamatos fegyverneki hangzóival, piros az arca, szeme nevet, összehúzódik, kitágul egészen a kék égig és nekem nincs más vágyam, mint magamhoz szorítani a csípőjénél fogva, kétségbeejtően erős, rugalmas, ruhaszakító mellére hajtani az arcom, nagy loboncos haja.”

A híres és népszerű regény kilencedik kiadását tartja kezében az olvasó. Sikerére mi sem jellemzőbb annál, hogy az idők folyamán Tersánszky J. Jenő Kakuk Marcija jelképes alakká növekedett, és sajátos egyedülállóságában a magyar irodalom kimagasló személyisége lett, rangos ember a regényhősök sorában, jóllehet csak egyszerű piaci polgár volt – azaz csavargó. Nem voltak nagy tettei, jelleme sem éppen makulátlan, mégis meghódítja az olvasó szívét, mert az őt körülvevő szennyes világban Kakuk Marci a maga módján megállta a helyét, még ha a törvényes erkölcsök erkölcstelen képviselői szemében csak afféle „törvényen kívüli” gyanús elem volt is.

Tersánszky Józsi Jenő az 1920-as évek elején írott három kisregényét fogja össze a kötet. A Sámsonok emlékké zsugorított családtörténet, érdekes, markáns figurákkal, a semmivé porló erő kritikájával. A repülő család a cirkusz világában játszódik, az írót egy életen át izgató komédiáslét avatja derűssé. A havasi selyemfiú két bátor, energikus, öntörvényű embert mutat be, egy idősödő asszonyt és egy ifjú legényt, akiknek futó találkozása mindkettejük számára sorsdöntő. E három alkotás is patinás darabja az életműnek.

Temesi ​Ferenc Kossuth-díjas író műve a szó legnemesebb értelmében vett szerelmesregény – ám több is ennél. A személyes és a történelmi emlékezet mozaikjaiból ragasztott korrajz, nemzedékregény, a nagy generáció regénye. Temesi a tőle megszokott írói bravúrral vezeti olvasóit térben és időben: hol a hatvanas évek végi Magyarország mindennapjaiba nyerünk betekintést, hol a 2010-es években kalandozunk. Olyan élet- és történelmi helyzetekbe csöppenünk, melyek sokunknak ismerősek.

Az emlékezetes sikerű Porral kezdődő, az Év regénye címet elnyert Híddal folytatódó regénytrilógia méltó záró darabja ez az önmagában is élvezetes nagyregény.

Tizenkét év telt el azóta, hogy megjelent tamási Gáspár emlékezéseinek első könyve. Aki papírra vetette, kétkezi munkához érdesedett kézzel azóta újra tollat vett a kezébe, s elkészült egy újabb füzettel, emlékei második könyvével, amelyet most az elsővel együtt kap kézbe az olvasó.

Kis japán faluban vagyunk, a második világháború előtt. Derék, dolgos férj kerül a szép parasztlánynak, de a fiatalasszonyra a falu földesurának vásik a foga. A férfinak el kell hagynia családját, a városba kerül, feleségét pedig csakhamar eladják egy nyilvános házba. A férj később háborúba megy, és amikor új emberként hazatér a hadifogságból, már tudja, mit kell tennie.

A talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi – akár emberként, akár költőként – alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek „zamatát” az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. – A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

A száz titkos érzék Amy Tan lebilincselően izgalmas remekműve Kínáról és Amerikáról, a szeretetről és a hűségről, a képzeletünkben élő önmagunkról és a múló évek során fölfedezett igazi énünkről. Bár Olivia Laguni félig kínai származású, szedett-vedett családjához fűződő vegyes érzelmeiben mégis jellegzetesen amerikai: kissé feszélyezi a kínai rokonság, s e rokonságon belül is elsősorban féltestvére – színtiszta kínai nővére –, Kuan Li.

Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály.

A ​tíz kötetre tervezett történelmi regényciklus harmadik darabjának ideje a 11-12. század fordulója. Előbb Kálmán, majd fia, II. István uralkodik, s az ország főrendjei ahányan vannak, annyi felé húznak. Kálmán legfőbb ellenlábasa saját öccse: Álmos herceg, aki egész életét egy cél elérésére teszi föl: meg akarja szerezni a koronát, s ezért semmi áldozattól nem riad vissza, hol Bizáncban, hol Henrik császárnál, hol az itthoni lázongó főurak körében keres társat terve valóra váltásához.