-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Ybl Miklós
0Ybl Miklós (1814 – 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életét és munkásságát korabeli dokumentumok, több, korábban nem publikákt archív felvétel és saját rajzai segítségével mutatjuk be.
-
Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén
0Dr. Bakó Ferenc könyve komplex kutatás eredménye, amely néprajzi és okleveles történeti anyag számbavételével vázolja fel a Mátra vidékén (elsősorban Heves megye és a Bükk hegység) a népi építkezés jellemzőit, valamint a gazdasági és társadalmi tényezők formaalakító hatását. Felhívja a figyelmet azokra az építészeti megnyilvánulásokra is, amelyek a földrajzi tényezők, a táji elzárkózottság következményei, de hangsúlyozza, hogy a geográfiai hatásra létrejött formák a gazdasági és társadalmi fejlődéssel felbomlanak és átalakulnak.
-
Volt és nincs
0„Ez a kötet egy sorozat harmadik darabjának tekinthető, a három könyv a huszadik századi belsőépítészet különböző irányzatait dolgozza fel 1970-ig. A szempont nem az időrendiség volt; elsőként a „Tér és idő” a két háború közötti modern lakásbelsőkkel foglalkozott, majd a „Távol és közel” 1945-70-ig mutatta be a belsőépítészeti irányzatokat. Végül ez a kötet – mely az első is lehetett volna, 1900–1945-ig dolgozza fel a nagypolgári és arisztokrata enteriőröket, szubjektív válogatásban.” Somlai Tibor
-
Építészet és természet
0A néptömegek és az egyes emberek sokkal kevésbé ismerik és értik az építészeket, mint mondjuk, az orvosokat és bábákat. Ennek ellenére az építészek a 24 órás nap minden percében, évente háromszázhatvanöt napon át, sok évtizeden keresztül nagy szerepet játszanak mindannyiunk életében, amíg csak el nem avul, amit megépítettek. Néhány kivételtől, mint például Finnországtól eltekintve, a világ legtöbb országában a tervező vagy az építész bizonyos értelemben távoli lény.
-
Hollóidő
0Egyszerre valóságos és képzeletbeli a táj, ahol Szilágyi István, a Kő hull apadó kútba szerzőjének újabb regénye játszódik. Mintha a béke szigete lenne Revek városa, a török hódoltságba került dél-magyar Duna-tájon, a három részre szakadt Magyarországon. Szinte várszerű a lelkipásztori porta, ahol Terebi Lukács tiszteletes él háza népével – dévaj menyecskékkel, kóbor prédikátorokkal, illetve Fortuna Illés mesterrel, a rebellis lelkű szökött katonával meg egy sihederkorú, apátlan-anyátlan deákkal.
-
Régimódi történet
0Szabó Magda új regénye formája szerint oknyomozás: az írónő egykori levelek, naplók, újságcikkek, családi ereklyék, idős emberek elbeszélései, tulajdon gyermekkori emlékei alapján nagyszüleinek és szüleinek alakját, történetét rekonstruálja. Az Ókút mélyébe száll le, hogy eljusson a forrásig. Mégsem emlékirat a Régimódi történet, nem is egy emlékirat előjátéka: vérbeli regény.
-
Megmaradt Szobotkának
01982 tavaszán meghalt Szobotka Tibor, aki nemcsak írótársa volt Szabó Magdának, hanem több mint harminc éven át a férje is. Kettejük élete az egymásra találás első pillanatától kezdve oly elválaszthatatlanul forrott eggyé, hogy a végzet mindkettőjükre sújtott. De Szabó Magda tudta, hogy ő nem köthet alkut a halállal, mert neki olyan feladata van, amit senki más nem végezhet el helyette. S az első pillanatok bénító fájdalma után, amikor heves sistergéssel leégtek az élethez kapcsoló vezetékek, Szabó Magda hozzálátott, hogy megírja élete legnehezebb könyvét.
-
Für Elise
0Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
-
Bárány Boldizsár – Sziget-kék – Tündér Lala
0Szabó Magda sokműfajú író: regényei, novellái, versei, drámái, útirajzai mellett méltán arattak nagy sikert költői szépségű és nevelő értékű fijúsági művei.