-
-
Hidak Somogy megyében
0Megjelent Kaposváron, a 46. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2005-ben.
Írták: Hajós Bence, Szabó László, Szilágyi József, dr. Tóth Ernő -
Hidak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
0Írták: Benedekné Győri Enikő, Csikós Csaba, Erdei János, Hajós Bence, Karászi Zoltán, Lorászkó Balázs, dr. Tóth Ernő
-
Hidak Tolna megyében
0Megjelent Szekszárdon, a 43. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2002-ben.
Írták: dr. Gáll Imre, Hajós Bence, Kaczián János, dr. Töttős Gábor, dr. Tóth Ernő -
Hidak Veszprém megyében
0Megjelent Veszprémben, a 49. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2008-ban.
Írták: Balogh András, Fonyó Sándor, Gábriel László, Kovács Csilla, Gy. Lovassy Klára, Somfai Balázs, dr. Tóth Ernő -
Hidak Zala megyében
0Megjelent Zalaegerszegen, a 45. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2004-ben.
Írták: Bárdosi László, Biri Gábor, dr. Farkas János, dr. Gáll Imre, Gecseg Miklós, Srágli Lajos, Szabó László, dr. Tóth Ernő, Vajda Lajos, Varga Gellért, Wellner Péter -
Hídjaink
070 híd a 13 ezerből, 19 megyéből és a fővárosból, közel 300 fotóval, rajzzal valamint rövid hídtörténettel.
Megjelent a 48. Hídmérnöki Konferenciára 2007.
Írták: Hajós Bence, Halász Lajos, Kara Katalin, Magyari László, Rasztik Róbert, Sitku László, Dr. Tóth Ernő, Dr. Träger Herbert -
Híres magyarok. Beszélgetések nemzetünk nagyjaival
0Ez az egyedülálló kötet az 1849 és 1914 között megjelent magyar sajtóinterjúkból válogatva adja közre a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. Könyvünk lapjain megszólal Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán.
Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről. Rámutatnak arra, hogy ezek a kiválóságok egy pezsgő történelmi kor eseményeihez és szereplőihez – egymáshoz és másokhoz -szorosan kapcsolódva élték inten-zív, sokszor krimi-izgalmasságú életüket. A közöttük húzódó kapcsolati szálaknak a felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára. -
-
Hősök és kalandorok
0A Fiumei úti sírkert Budapest, és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. Csodás, árnyas fái alatt sétálva szebbnél szebb síremlékeket, emlékhelyeket találhatunk, s látogatóként felébred bennünk a vágy, bár mesélni tudnának az ódon kövek!
Sal Endre, a nagy sikerű Mi, magyarok, Mi, magyarok a századelőn és Mi, magyarok a színpadon szerzője képes szóra bírni az évszázados sírhelyeket, és elénk tudja varázsolni a sokszor megrendítő, felemelő vagy éppen kalandos és nagyon is emberi sorsokat, amelyek e nyughelyek mögött rejtőznek. A tőle megszokott izgalmas látásmódjával olyan emberek történetét meséli el többek között, mint a labdarúgás magyarországi úttörője, Iszer Károly, a testvére emlékét egész életében ápoló Petőfi István, a több száz Titanic-utas életét megmentő hajóorvos, Lengyel Árpád, vagy a csodás könyvritkaságokat gyűjtő Todoreszku Gyula. A Hősök és kalandorok révén újra felfedezhetjük múltunk kiválóságait, és tisztelettel adózhatunk emléküknek. -
-
-
Íme, a király
0A két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell – melyek során gyakran veszedelmes szerelmi cselszövényekbe is keveredik.
-
Isten és a bor
0Magyarországról mindeddig csak ketten kaptak borral kapcsolatos „Oscar-díjat”. Szepsy István borász 2013-ban vehette át a „Les Seigneurs du Vin” kitüntetést, Dékány Tibor pedig 2014-ben Párizsban nyerte el a „Terroirs d’Images”, a szőlő-bor témájú fotográfia fődíját.
Az ő könyvüket tarthatja kezében az olvasó. Dékány Tibor fotóművész szőlőhegyi kápolnákat, védőszenteket, feszületeket bemutató képeihez Szepsy István írt bevezető gondolatokat. Dékány Tibor mintegy harminc éve járja, fotografálja a szőlőhegyeket: mindig is fontosnak tartotta, hogy megörökítse a szőlő, a bor szakrális vonatkozásait. Szepsy István életében a szakrális tisztelet természetes gyakorlat volt, hiszen édesapja már kiskorában kivitte minden szenteste a hegyre, hogy átadják karácsonyi örömüket a szőlőtőkéiknek is.
A csaknem 100 képhez Krassó László választott idézeteket, számos fotó pedig Petrőczi Évát ihlette versre, hogy a látvány és a szöveg együttes élménye emelhessen minket a „magasabb lét” felé. -
-
Jan Six tíz élete
0Mak könyveinek sikere azon múlik, hogy képes-e megtalálni az egyensúlyt a választott személy vagy család története és a ‘nagy történelem’, illetve a tudományos kutatás és a tálalás, az olvasható, sőt olvasmányos forma között. Az előkelő Six család története ebből a szempontból tökéletes választásnak tűnik. A regényes életű Sixek mindig együtt mozogtak a korral, pontosabban lakóhelyük történelmével. Ezt talán a Dél-Németalföldről menekülni kényszerülő, Amszterdamban megtelepedett Six példázza a legjobban, aki a robbanásszerű fejlődés előtt álló városban kamatoztatja a szakértelmét, élelmességét és átmenekített tőkéjét, ráadásul méltó követőre talál Anna Wijmer személyében (Mak legalább olyan érzékenységgel ír a históriájában felbukkanó nőkről, mint a férfiakról). Ha történetüket színezi is némi arisztokratizmus, mindketten a kor jellegzetes észak-németalföldi típusába tartoznak, az önbizalomtól duzzadó, öntudatos, szorgalmas és merész polgár megtestesítői.
-
Jazzportrék I. A kezdetektől az ötvenes évekig
0NEM IS értem, egyáltalán hogy merészeltem ebbe belefogni” – fakadt ki egy alkalommal Kerekes György, amikor még csak félúton tartott a könyv megírásában.
Ha igaz, amit mindig is gondoltam, hogy a zene ott kezdődik, ahol a szavak már elveszítették az értelmüket, akkor megértem a szerző kifakadását. Kerekes György azonban nemcsak arra gondolt, hogy általában milyen nehéz a zene szeretetét szavakba önteni, hanem arra is, hogy – noha zeneiskolát végzett és fiatalkorában zongorázott, sőt a Balaton partján annak idején még pénzt is kapott érte ő vég-eredményben építész, szociológusi képzettséggel kiegészítve, a rendszerváltás óta tervezőként botcsinálta, habár sikeres vállalkozó, aki ha tanulmányt irt is, de köny vet még soha. Tegyük azonban hozzá, hogy Kerekes György, aki 1999-ben rádiósnak is felcsapott, sikeres és közkedvelt műsorkészítőnek bizonyult. Két hosszú sorozatának címe magá-ért beszél: „Jazz portrék” és „A jazz történetének gyöngyszemei”. Mindkettő a Harmó nia Rádióműhely égisze alatt futott a Civil és a Fiksz Rádió frekvenciáján a fővárosban A,,Jazz portrék” később átlényegült kéthetenkénti, zenével bőségesen illusztrált igen népszerű előadás-sorozattá a budai Nyitott Műhelyben. Valójában tehát a szerző már kétszer is átgyúrta magát az anyagon, mielőtt hozzáfogott volna a könyv megírásához.
AZ OLVASÓ EGY TRILÓGIA első kötetét tartja a kezében.
Pallai Péter -
Jég
0Képeskönyv felnőtteknek!
A Jég megrázó novella menekülésről és hazatérésről: arról, hogy milyen közel van hozzánk a háború.
Dragomán György művének illusztrációit, a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette, aki rajzaival elnyerte a Budapesti Illusztrációs Fesztiválon a Pozsonyi Pagony kiadó legjobb pályakezdő illusztrátor különdíját. -
Jenny, Laura, Tussy
0Számos fényképet ismerünk Marxról és családjáról, köztük talán a legismertebb, amely Marxot barátjával, Engelsszel és három lányával ábrázolja. A kép 1864-ben készült. Jenny húszéves volt, Laura tizenkilenc, a középen ülő Eleanor kilenc. A kislány vékony lábait lógázva azon igyekszik, hogy rátaposson nővérei krinolinjára. A kép szereplőiről és még sok, hozzájuk tartozó személyről, a tizenkilencedik század második felének izgalmas koráról szól ez az igaz történet, amelynek – az író őszinte fájdalmára – nincsen hepiendje.
-
Kaland a vasúton – A magyar századforduló vasúti novellái
0A novellák szerzői: Thury Zoltán, Ifj. Móricz Pál, Cholnoky Viktor, Gárdonyi Géza, Szőllősi Zsigmond, Barta Lajos, Bartha Miklós, Szép Ernő, Lovik Károly, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Szomaházy István, Szécsi Ferenc, Molnár Ferenc, Csáth Géza, Tömörkény István, Zöldi Márton, Nagy Endre, Berkes Imre, Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Balázs Béla, Kovács Jenő, Szabóné Nogáll Janka, Móricz Zsigmond, Malonyay Dezső, Békefi Antal, Babits Mihály, Francsák Gábor, Sebők Zsigmond, Rákosi Viktor, Somlyó Zoltán, Kaffka Margit, Mira asszony, Siklósy József, Pálos Béla, Kanizsai Ferenc, Kazár Emil, Ifj. Görgey László, Boross Vilmos, Szabadi Sándor, Ifj. Hegedüs Sándor, Jákó János, Miklós Jenő, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc.
-
-
Kárpáti trilógia
0Kollányi Károly három nagy sikerű könyvének újrakiadását veheti kézbe az olvasó. A trianoni boszorkánykonyha, a Régi Felvidékünk és Kárpátalja magyar múltjának elrablása és A Kárpát-medence Európában hajdani sikere nem volt véletlen: a politikatörténeti-geopolitikai művek igazságkereső stílusa hiánypótló erővel bírt, és nincs ez másképp ma sem.
-
Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17. század
0Míg a sorozatban korábban megjelent Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek című kötet egy magyar nyelvű forrás teljes kiadása, párdarabja, a Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek válogatás korábban latinul már megjelent jegyzőkönyvekből. Az egyház-látogatási jegyzőkönyvek az egyház korabeli állapotának bemutatásán túl rendkívül sok bejegyzést tartalmaz a falvak életéről, hétköznapjairól, szokásairól. A kötetben közölt források elsősorban a következő témákról tartalmaznak érdekes leírásokat: egyházfegyelem a gyakorlatban; a plébániák javai (templomfelszerelési tárgyak, könyvtárak stb.); katolikusok és reformátusok viszálya; csodás esetek; egyházi birtokok és templomok állapota; az andocsi búcsú; paphívás és papmarasztalás szokása Erdélyben; katolikus papok és szerzetesek elűzése, javaik elkobzása; házassági szokások és perek; népi hiedelmek a pestis távol tartásától; pünkösdi búcsújárási szokások; török pusztítások; a törökök és a helyi lakosság együttélése a Hódoltsághan; a plébánosok javadalmai; a hívek adózási szokásai; a német és magyar iskolamesterek életmódja; a szentkultusz változásai.
-
Kehida (Száz magyar falu könyvesháza)
0Írták: Dominkovits Péter, Káli Csaba, Kvassay Judit, Molnár András
-
Kelta mitológia
0Az ősi kelták nyomai Írországtól Magyarországig, egész Európában megtalálhatók, irodalmi emlékeik elsősorban a mai Nagy-Britanniában maradtak fenn. A kötet ezek alapján ismerteti a kelta mitológiát, idézi fel a kelta isteneket, a soha ki nem fogyó, mindenkit jóllakató bőségüstöt, a mindent átszövő érzékiséget. Különösen fontos szereplői ennek a mitológiának a nők: istennő ura a háborúnak, istennő személyesíti meg Írország földjét, a nők általában uralkodnak a férfiak felett s bőkezüen osztogatják kegyeiket. Szóbeli kultúra volt ez, amelyet a nagy becsben tartott bárdok, váteszek, költők őriztek. Az utókornak be kell érnie azzal, amit a rómaiak, köztük Julius Caesar és a szerzetesek lejegyeztek. Így lett Lugh-ból, a fényhez kapcsolodó istenből a „gall Mercurius”, s így olvadt egybe Anu istennő alakja Szent Annáéval.
-
Keresztény mitológia
0Az emberiséget történetének kezdete óta izgatják olyan alapkérdések, mint a világ keletkezése, jó és gonosz harca, egy vagy több isten szerepe az ember életében, a túlvilági lét. A maga módján minden nép, minden vallás megpróbál választ adni ezekre a problémákra. Nem kivétel ezalól a kétezer éves kereszténység sem, amely a zsidóságtól átvett Öszövetségben, majd Krisztus működése után keletkezett Újszövetségben foglalja össze tanításait.
A szóbeli hagyomány, a jóvá nem hagyott, ún. apokrif iratok tovább színezik azt az amúgyis gazdag képet, amelyet a Biblia hagyott ránk az emberi élet és a hit legfontosabb kérdéseiről.
Ez a kötet egyfajta nem hivatalos keresztény hitvilágot mutat be. Külön-külön ma már nehezen bukkanhatnánk azoknak a forrásoknak a nyomára, amelyeknek alapján megismerhetnénk például a Mária életéről szóló legendákat, az angyalok és a földi nők frigyéből született gyermekek történetét, a Krisztus keresztjéhez fűződő csodákat, Szent Pál életének különböző fordulatait vagy a pokoljárók kalandjait.
A keresztény mitológia egyes elemei fényt vetnek arra, hogyan értelmezték az egyes korok a hit tényeit, és hogyan tették legendákkal, olykor már-már népmesei fordulatokkal a maguk számára hozzáférhetővé a nehezen felfogható vallási tételeket. -
Két történet. Egy kézikocsi története – Egy biciklifék története
0Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969) három regényét, három ún. tárgytörténetét általában együtt szokták emlegetni. Volt közös kötetkiadásuk is. E három mű: Egy ceruza története; Egy kézikocsi története; Egy biciklifék története. Közülük az elsőt sorozatunk már 2000-ben megjelentette. A szorosabban összetartozó, közvetlenebbül önéletrajzi vonatkozású másik kettő most lát napvilágot. A nevezetes kézikocsi ürügyén az író az 1944-es év legsötétebb hónapjairól ad (a remény színeit is kereső) kor-, társadalom- és jellemrajzot. A biciklifék a saját technikai újításainak egyike volt. A leleményére büszke ezermester ironikus beletörődéssel meséli el, miért nem futhatta be remélt karrierjét ez a „világszabadalom”.
-
Kiborg – Tehetség
0Egy emlékezetét vesztett fiatalember ott reked egy megvadult robotok lakta városban. Társa egy titokzatos nő, aki azt állítja, ismeri az ő kilétét – de nem hajlandó elárulni. Együtt kell megtalálniuk a háborodott kiborgot, aki Robotváros utcáin ólálkodik, mint valami időzített bomba.
A Derecként ismert fiatalember és az Arielként ismert nő szeme előtt valóságos robotreneszánsz kezd kibontakozni: a pozitronikus tudat új képzőművészetet, zenét – és gyilkosságot szül… -
-
Kossuth Lajos a reformkorban
01946-ban jelent meg az akkor 33 éves Kosáry Domokos könyve Kossuth Lajos a reformkorban címmel, s most, több mint fél évszázad múltán az immár csaknem kilencvenesztendős professzor új, bővített kiadásban bocsátja az olvasók elé Kossuth-biográfiáját. Megismétlődni látszik tehát az az egyszer is csak keveseknek megadódó kutatói bravúr, mikor Kosáry Domokos élete első könyvét (A Görgey-kérdés és története, 1936) 58 év után jelentősen kibővítve és továbbírva tette újra közzé (A Görgey-kérdés története, I-II. kötet, 1994). A párhuzam azonban ennyiben ki is merül, s ha lehet, filológiailag és pszichológiailag még izgalmasabb mű született, mint az életutat eddig keretező két Görgey-könyv. J
-
Középületek
0A könyv 12 fejezetben tárgyalja a legfontosabb középülettípusokat funkciójuk szerint. Sajátossága és egyik célja múltján és kapcsolatain keresztül ismertebbé tenni a jelenkor középületeit, középület-típusait.