-
A lámpás hölgy. Florence Nightingale életregénye
0A kiemelkedő nőalakok többre, jobbra és szebbre törekvésük útjában majd mindig kettős falba ütköznek. Az egyik, a társadalmi viszonyok, a kényelmesség és a megszokás fala ott mered minden úttörő előtt, akár férfi, akár nő. A nő azonban, mielőtt eddig a falig eljuthatna, már átverekedte magát egy belső, szűkebb akadályon: a kicsinyes család és a szűk környezet ellenállásán. Így kellett Florence Nightingale-nek, a szép és gazdag, társaságában körülrajongott angol leánynak megküzdennie jómódú családja előítéleteivel, hogy eljusson korán felismert hivatásához: a szenvedő, beteg emberek gondozásához. A krími háború vérözöne kellett hozzá, hogy nemzete és a világ rádöbbenjen: az ápolónő munkája képzést, szakismeretet követel és tiszteletet érdemel. Florence ezért áldozta hosszú, magányos, munkás életét.
-
-
Csobánka története
0Nincs két egyforma falu a kerek világon, mint ahogy két egyforma ember sem létezik. A települések eredetüket, történetüket, szerkezetüket, látképüket, tájban elfoglalt helyüket stb. tekintve tehát egyediek. Miközben osztoznak a városok, falvak hazájuk sorsában, aközben sajátságos életet élnek. Bevallott elfogultsággal kimondom, hogy az lenne a legjobb, ha minden településünk monográfiája elkészülhetne. Különös tekintettel 1100 éves honfoglalásunkra (896-1996), 1000 éves keresztény államalapításunkra (1000- 2000) és egyáltalán Európa harmadik évezredének az időküszöbére.
Mindezekkel együtt állíthatom, hogy nagyon meggondoltam, amikor elvállaltam Csobánka történetének megírását. Megtisztelő volt számomra Sánta Ferenc író és Kajtor János csobánkai polgármester (1990-1994) ajánlata, hogy rám bíznák ezt a nehéz és felelősségteljes munkát. Nem volt ismeretlen előttem a község története és az a táj, amelyben helyet foglal, hiszen ekkor már húsz éve foglalkoztam Pest megye történetével és meglehetősen hatalmas anyagot gyűjtöttem össze, illetve ismertem meg a Pest Megyei Levéltárban és másutt. -
Mindennek vége!. Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója
0Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a „vörös grófnőnek” a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti „világba”, ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét.
-
Térképezett történelem
0Nagyon kevés embernek adatik két élet. Rónai Andrásnak megadatott. Élete első felében – a két világháború között – jelentős földrajztudós, Teleki Pál közvetlen munkatársa s élete második szakaszában viszont már európai rangú geológus. Aki csak ennyit tud róla, a legsikeresebb sorsteremtők közé sorolja őt is. Eszébe se jut, hogy a második életet az első teljes fölszámolásával kezdhette el. Ugyanis Teleki Pál öngyilkos golyója néhány éves késéssel őbeléje is belefúródott. Az Erdélyből elszármazó Rónai András azonban „tetszhalottként” csak alakot cserélt, lelket nem. Kettős életét megismerve, a szétdarabolás helyett, én inkább a rembrandti fény-árnyék drámaiságát fedeztem föl sorsában. Azt a belső izzást, amely az egykori kolozsvári diákot és a mai nyolcvanhárom éves tudóst egyaránt áthatja: a szétszakított, szétszórt magyarságot szellemében és lelkében is egyesíteni.íbr>1989 – Csoóri Sándor
-