Leírás
I. Rákóczi György, Erdély történelmének egyik leghatalmasabb alakja, tizennyolc éven át uralkodott, mint erdélyi fejedelem. Uralkodása idejére esik a fejedelemség történelmének legboldogabb, legbékésebb korszaka. Fia, II. Rákóczi György, amidőn 1648-ban apja örökébe lépett, egy politikailag és gazdaságilag megizmosodott, nagyhatalomszámba menő ország uralkodója lett. Kezdetben úgy látszott, mintha a fiatal fejedelem apja szellemében munkálkodna s a megkezdett mű továbbépítését választotta volna élete céljául. Óvatos, körültekintő politikát folytat, jogi és katonaügyi szervezést végez. Később azonban elragadja a nagyravágyás, meg akarja szerezni a lengyel koronát. Gondos diplomáciai előkészítés, hosszas megfontolás után megköti a szerencsétlen svéd szövetséget. A lengyel hadjárat jelenti a fordulópontot nemcsak II. Rákóczi György pályafutásában, de az erdélyi fejedelemség történetében is. A nehéz helyzetben megmutatkozik jellemének legnagyobb hibája, határozatlanság, hosszas habozás után, késve határozza el magát a cselekvésre. Az ő szeszélyes, halogató, gyengekezű uralma alkotja az átmenetet Erdély fénykorából történelmének egyik legszomorúbb és leggyászosabb korszakába. A fiatal és tehetséges szerző munkájában arra a megállapításra jut, hogy habár II. Rákóczi György bukásának oka ingadozó politikája volt, fantasztikus terveinek kiagyalásában korának szellemét követte.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.