A Dining Guide tesztelői az idei évben is közel ötszáz vendéglátóhelyet látogattak meg, hogy a TOP100 ÉTTEREMKALAUZ 2024-as kiadványát és toplistáit összeállítsák. A közel négyszáz oldalas kiadványban a toplisták mellett megtalálhatjuk azt a 180 rangsorolt éttermet, amit a tesztelők kiemelkedőnek tartanak a magyar gasztronómia világában, amit további 110 alternatív hely is követ a sorban.

E gyűjtemény 500 ínycsiklandó olasz fogás receptjét tartalmazza az egyszerű minestronétól a bonyolultabb homáros rizottón át egészen a rusztikus, laktató desszertekig. Minden alkalomra találhatnak benne megfelelőt, legyen szó családi étkezésről, baráti összejövetelről vagy különleges lakomáról.

Diétás szakácskönyv

Diétás szakácskönyv

A magyar vendéglátóipar története a honfoglalás századától napjainkig.
Számos fekete-fehér illusztrációval, korabeli reklámokkal.

A ​„bujdosó-pohár” rigmusa — Szendrei J. 19. századi gyűjtésében — Miskolc szimbólumának, az Avasnak, s az itteni középkori eredetű pincékbeli poharazgatásoknak hangulatát idézi. Az Avas borpincéi évszázadokon át nem­ csak a helyi és környékbeli jó minőségű bor tárolását, érlelését szolgálták, hanem — a jelentős borkereskedelem és a kapcsolódó iparágak kifejlődése mellett — a vendégvárás—vendéglátás szimbólumává is váltak. A pincesorokat — még az 1950—60-as években is — esténként a „régi bortermelők” hagyomá­ nyos fogadásai jellemezték, s a környéket a borozgató társaságok jó hangulata töltötte be. Talán a rigmusban is megénekelt bujdosó-pohár szokása táplálta és terjesztette a miskolci vendégszeretet kiemelkedő hírét, s ösztönözte mara­ dásra, vagy visszatérésre annak olyan jeles híveit mint pl. Móra Ferenc, Lévay József és Móricz Zsigmond. Ők alapították – többek között – azt az irodalmi asztaltársaságot az Avason, ahol* a tagoknak névre szóló gravírozott feliratú borospoharai voltak. A pincetulajdonos ezekben a poharakban tette eléjük — természetesen a helyi ételspecialitások mellett — az „édes nedű”-t, amely bora és vendéglátása jól hírének terjesztésére kötelezte a kedves

Régi ​magyar kéziratokat publikáló sorozatunk legújabb darabja: a kötetben nélhány egyedi ritkaság a XVIII-XIX. század fordulójáról. Korabeli receptekkel, ételkülönlegességekkel, konyhai és házi fortélyokkal. A kötetet szómagyarázat és utószó teszik teljessé.

A ​magyar kultúrtörténet egyik alig ismert fejezetét, a hagyományokban gazdag vendéglátás színes emlékeit eleveníti fel ez a könyv. Végigkíséri a magyar konyhaművészet és cukrászat fejlődését, az étkezési kultúra változását, az üzlethálózat kialakulását. A szerzők végigvezetik és eligazítják az olvasót a főváros vendéglátásának közel 200 éves múltjában. Irodalmi, művészeti, szakmatörténeti emlékekre támaszkodva adnak betekintést a pesti, óbudai és budai szállodák, fogadók, kávéházak, mulatók, cukrászdák életébe, a nevek és az évszámok tömegéből csak a legfontosabbakat emelve ki.

A ​kötet anekdoták, történelem és ételek pikáns keveréke. Remek olvasmány bárkinek, aki szereti Olaszországot és az olasz konyhát.

Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826) francia mesterszakács, epikureista író. A nagy forradalom kezdetén Belley bírája volt, mint federalista előbb Svájcba, majd Amerikába menekült. 1796-ban tért vissza Franciaországba, s 1800 után a semmítőszék ülnöke lett. Ez a munka a maga a nemében egyetlen a világon, mert ami csak inyencségre vonatkozhatik, az mind benfoglaltatik és minden képzelhető formában. Egy része a műnek valóságos szakácskönyv, az ételek ingredienciájának, elkészítése és feltálalási módjának pontos leírásával más része a helyes életrendre oktat, viszont egy ujabb rész a nevezetesebb ételek történetét mondja el; foglalkozik azután a vendégségek anyagi és szellemi berendezésével, különös súlyt fektetvén arra, hogy a vendégség mindenkor megfelelő szellemi élvezettel is járjon, végre pedig az inyencség apoteózisát tartalmazó költői epilogus zárja be a művet. /Pallas/ „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy.”

Az Élelmiszerismeret második kötete két fő témával foglalkozik: az állati eredetű élelmiszerek és az élvezeti szerek csoportjaival. Az állati eredetű élelmiszereken belül a húsok és halak jellemzői, tárolása, biztonságos kezelése áll a középpontban. Külön fejezet foglalkozik a tojás jellemzőivel, majd a tejtermékek bemutatása következik. Az élvezeti szereknél a fűszereken és ízesítőszereken kívül a kávé és tea jellemzőit, valamint az alkoholtartalmú italokat mutatja be a szerző. Fejezetenként ellenőrző kérdések és feladatok, valamint részletes Értelmező kisszótár segíti a diákok tanulását.

Umbria a magyar olvasó számára Olaszország legismertebb, legotthonosabb régiója, hiszen az Utas és holdvilág legszebb fejezetei játszódnak itt. De milyen ma Umbriában élni? Melyek a jellegzetes umbriai ételek, milyenek a borok, az emberek, az utcák, milyen a városok hangulata? És egyáltalán, miért élünk mi ott és milyen tapasztalatokat szereztünk az elmúlt négy évben, mióta Todiba költöztünk? Ezt mind megtudhatja ebből a könyvből az olvasó, sőt, a saját szemével meg is láthatja, hiszen legkedvesebb fotóinkat (és barátaink legkedvesebb fényképeit) gyűjtöttük össze benne. Ez a könyv, amelyben három umbriai város, Todi, Assisi és Foligno szerepel, egyszerre útirajz, írói napló, történelmi kalandozás, gasztronómiai esettanulmány, szakácskönyv és útikönyv: írói és élet-élvezői tapasztalataink az umbriai dolce vitáról. De van benne néhány irodalomtörténeti jelentőségű felfedezés az Utas és holdvilág hátteréről és végre lehull a lepel arról is, hogy tulajdonképpen mi is az az Umbriai Magyar Köztársaság…