-
-
-
-
-
1914-1918. A világháború magyar szemmel
0Az Előszóból: A magyar nemzet ezeréves történetének legvéresebb küzdelmét az 1914-18. évi világháború képviseli. Ezt az öt éven át húzódó óriási harcot az osztrák-magyar monarchia keretében elhelyezkedett Magyarország katonái a monarchia hadszervezetében rejlő okoknál fogva túlnyomó részben osztrák hadvezérek parancsai alatt és az „osztrák” jelző alá foglalt népfajok harcosaival közösségben vívták meg.
A harc célja a monarchia megmentése és egyben Magyarország területi épségének megóvása volt. Ezen az igazságon nem változtat az a tény, hogy ennek a hosszabb időre kétségtelenül elkerülhetetlen, de esetleg bizonyos ideig még 1914 után való időre elodázható önvédelmi harcnak éppen 1914-ben való megkezdését a monarchia külpolitikájának intézői akarták, felhasználva ürügyül a monarchia trónörökösének Szarajevóban történt meggyilkoltatását. Akarták azért, mert az általános külpolitikai helyzet alapján ezt az időpontot és alkalmat kedvezőnek találták az említett gyilkosságban részességgel gyanúsított Szerbiával való leszámolásra, noha számolni kellett azzal, hogy e leszámolás kapcsán esetleg a monarchia minden ellenségével meg kell mérkőzni. Csupán Magyarország miniszterelnöke, Tisza István gróf foglalt határozottan állást a háború kirobbantása ellen, még pedig azért, mert ellentétben a monarchia többi külpolitikai vezetőivel a mérkőzésre való időpontot a pillanatnyi erőviszonyok alapján kedvezőtlennek ítélte. -
1956
0A könyv az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetével, értékelésével és utóéletével kívánja megismertetni az olvasót, bepillantást engedve a forradalom közvetlen előzményeibe, a leverését követő restaurációba és a megtorlás időszakába is. Időhatárait így 1953 (Sztálin halála) és 1963 (a nagynak mondott amnesztia) jelöli ki. Miként a sorozat korábbi darabjai, ez a kötet is három fő részre tagolódik. A legterjedelmesebb rész a legfontosabb források összegyűjtése: a leginkább ismert szövegek (pl. Nagy Imre rádióbeszédei vagy a szovjet pártelnökség küldötteinek jelentései) mellett a széles olvasóközönség előtt eddig nem ismert levéltári dokumentumok is helyet kapnak. A második rész visszaemlékezéseket közöl, a forradalom jelentőségét boncolgatja, hatását Magyarország és a nagyvilág 1956 utáni történelmére, ünnepi megemlékezések közreadásával a forradalom különböző lehetséges üzeneteit mutatja be. Ide soroltuk a kádárista irodalmat melynek jó része formailag megfelel ugyan a tudományos munkákkal szemben támasztott követelményeknek, de célját tekintve nem a múlt feltárására törekedett, hanem a némi korrekcióval restaurálni kívánt diktatúra érdekeit szolgálta. A harmadik rész a forradalom és szabadságharc szakirodalmának legfontosabb darabjaiból válogat. A kötet használatát magyarázó lábjegyzetek, mutatók, valamint annotált bibliográfia is megkönnyíti.
-
-
-
-
A burok szabadságharcza. Történelmi fellődésük a jelen korig
0A búrok főleg holland és flamand, kisrészt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában telepedtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz földműves szóból származik.
-
A főhercegné és világa. Egy kalandos élet története
0„Hogyan lett a társadalom csúcsáról egy földbirtokos családból származó hölgy 1945 után az új rendszer számkivetettje? Megfosztották vagyonától, elvették budai palotáját, mezőtúri birtokát, sốt még egy ideig börtönnel is sújtották. Azonban nemcsak ő, hanem családja is megszenvedte a sztálinista önkény éveit. Testvérét börtönbe zárták, unokatestvérét és családját kitelepítették, unokaöccsét pedig az egyetem helyett munkaszolgálatra vitték. Ennek ellenére ő sosem terhelte környezetét szenvedéseiről szóló történetekkel, és sosem akart együttérzést kelteni felszámolásra ítélt osztálya iránt, hanem aktív munkával igyekezett túlélni az őt ért sérelmeket.”
Lelbach Gyula -
-
A francia nemzet őszinte története
0Részlet. A gallok jóval Krisztus születése előtt északkeletről törtek közéjük, rájuk kényszerítették a legősibb területi felosztást, aminek a nyoma részben ma is kimutatható az egyházkerületekben s a legrégibb kormányzati központokban: a későbbi városokban. Alkalmasint ebben az időben keletkeztek a kiváltságosok nagy földbirtokai.
-
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből
0A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára.
Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők. -
A hagyományos világ alkonya Erdélyben
0A történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban – olykor a szakmai köztudatban is – itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről.
Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről – többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte. -
A harcoló finn hadsereg szelleme
01. A HARCTÉRI LEVELEK ÉRTÉKE ÉS JELENTŐSÉGE
A könyv szerzőjének fájdalmat legyőző élményben volt része, amikor 1941 őszén újból elolvasta egy a finn hadseregben küzdő fiatalembernek a harctérről küldött leveleit. Az azokba való elmélyedés arra indította, hogy egyéb írásbeli hagyatékát is tanulmányozza, miközben különböző érzelmek vettek erőt rajta. -
-
A hét vár országa
0Az Előszóból: Az ujságíró kitűnő szemével indult erdélyi útjaira Széfeddin Sefjket bey, ez a török nevű lelkes magyar, de írásaiból már az író lelke szól és barangoló könyvének minden sorából a sok embernek különös, nekünk azonban annyira drága erdélyi lélek és szellem beszél, ami nem is csoda, hiszen ő is egyik örököse annak. Itt született, itt nőtt fel, sok szép esztendejét közöttünk töltötte, anyai gyökerei visszahúzzák és – akárhol járjon – elszakíthatatlanul odakötik a székely földhöz és néphez. Ezért az ővé is ennek a maroknyi földnek minden hegye, völgye, fűszála, lelehete, álma és nótája, ismerős szél fúj át a fülein s a hazatérés öröme gyúl a két orcáján, mikor az erdők lábánál ezer esztendő óta táborozó kis falukat meglátja.
-
A hettiták regénye
0A régészet regénye című nagy sikerű munkája közismert. Ez az új kötete a hettita kutatások eredményeivel, írásrendszerének megfejtésével és a hettita állam történetének megismertetésével foglalkozik. A kötet a hettita ásatások két legfontosabb falujának, Bogazköynek és Karatepének ásatásait állította a mondanivaló középpontjába. Ceram rendkívüli érdeme, hogy erről a témáról izgalmasan, színesen és mégis a tudomány eredményeit avatottan tolmácsolva képes írni, nemcsak a szakemberek szűk rétegének, hanem az előképzettséggel nem rendelkező érdeklődők táborának is. Magával ragadó a munka frissessége és modernsége, hisz a hettita birodalom, mely igen jelentős volt az i. e. II. évezredben, jóformán a múlt század végéig teljesen homályban maradt, az ásatások, a megfejtések, mind-mind a legutóbbi évtizedek eredményei. A hettita birodalom története szoros láncszemként csatlakozik az ókori történelemben Egyiptom és Mezopotámia már régebben megismert történetéhez. A művet számos ábra és igen érdekes képanyag gazdagítja.
-
A honfoglalás ténye és hadtörténeti értékelése
0Történettudományunk nemcsak elhanyagolta a nagyszabású honfoglalást, de el is torzította azt. A történészek menekülő kényszerhelyzet okaival magyarázták és főleg csak a Vereckei hágón „vonultatták” be Árpádék seregeit, és a több százezres létszámú köznépet szekerestül, jószágostul együtt. Hogy hány történész vállalkozott vereckei terepszemlére? – nem tudni, de azt igen, hogy a történelmi tényeket nem igazán tárták fel, hanem jobbára hamis mítoszokat gyártottak az íróasztaloknál, főleg olyan idegen le-írásokra támaszkodva, ahol a magyarságot, a magyar históriát elferdítve ábrázolták. Az Akadémia támogatta a tévtanok szerzőit, híveit, és nem szorgalmazott tudományos felülvizsgálatot, a független, szabadon dolgozó, más irányzatú magánkutatókat pedig figyelemre se méltatta.
-
-
-
-
A jozefinizmus kora Magyarországon (1780-1846)
0Néhány fejezetcím: A jozefinizmus kialakulása. A vallási és egyházi élet keresztmetszete 1807-ig. A huszas évek kath. reformtörekvései. Az 1832-38-as évek valláspolitikája
-
A Kállói vár. Egy szabolcsi földvár építésének, fennállásának és elbontásának története 1573-1784
0Az utóbbi években örvendetesen megnőtt az egykori kállói vár iránt az érdeklődés. Előbb néhány lelkes lokálpatrióta, amatőr helytörténész kezdeményezett bejárásokat, „vártörténeti kirándulásokat” a hagyományok szerinti helyszínen, majd megalakult a „Nagykállói vár baráti köre” civil csoport a régi képes és írásos dokumentumok összegyűjtésére. Hamarosan előadásokra, végül rögtönzött időszaki kiállításra került sor. A civil kezdeményezésre a Szabolcs megyei sajtó is felfigyelt, minek következtében több tudósítás is megjelent az események kapcsán. Nagykálló város önkormányzata anyagi támogatásával 2021 nyarán végre régészeti kutatások kezdődtek a területen: a nyíregyházi Jósa András múzeum kutatói előbb mágneses radarral végeztek vizsgálatot, azt pedig egy kutatóárok erejéig ásatás követte.
-
A katasztrófa utja
0„Mélyen tisztelt Doktor Úr! A hozzám betekintés céljából eljuttatott kéziratot köszönettel visszaküldve, kivánságának, hogy arról őszintén nyilatkozzam, az alábbiakban felelek meg. Egyes következtetéseihez nem járulhatok hozzá, hasonlóan a helyenkint tulságosan éles kritikához, valamint egyes személyiségek kedvezőtlen megítéléséhez sem. A főszempontot illetőleg ez a háboru, melyet ellenségeink világkatasztrófává fejlesztettek, kevésbbé volt a hadvezérek háboruja, mint inkább a tömegek és az anyagi eszközök küzdelme, – leginkább tehát ebből a szempontból kell megitélni.”
-
-
A kiegyezés
0A Nemzet és emlékezet sorozat ötödik darabjaként megjelenő kötet az 1867-es kiegyezés előtörténetével és tartalmával, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia változó megítélésével foglalkozik. A sorozat ismert szerkezetét követi: elsőként a kiegyezés létrejöttére vonatkozó, igen szerteágazó forrásokból ad bő válogatást, tudatosan törekedve az összetett alkufolyamat minden elemének a megjelenítésére. A második részben reprezentatív áttekintés található a kiegyezést övező korabeli politikai vitákról, illetve a dualista rendszer összeomlása után született értékelésekről. A harmadik nagy fejezetben pedig az osztrák és a magyar történettudomány kiegyezésről alkotott vélekedésének az elmúlt öt évtized során fokozatosan bekövetkező módosulásai követhetők nyomon. Végül helyet kaptak az 1867-es kompromisszum sajátosságait feltáró szaktanulmányok, valamint a Monarchiával kapcsolatban máig tapasztalható nosztalgia okait firtató írások. A kötetet a gazdag képanyag, illetve a témakör forrásait és szakirodalmát áttekintő értékelő bibliográfia teszi még használhatóbbá.
-
-
-
-