-
-
-
Ausztria gyógy és fürdőhelyei az egészséges és beteg emberiség természetes eröforrásai. Hatalmas hegycsoportok, kies fekvésü tavak és ózondus fenyves erdők festői szépségü tájakat varázsolnak elénk
0Ausztria, Europa csodakertje és ennek természetes gyógyintézetei, az osztrák gyógy- és fürdőhelyek visszaadják a beteg emberiségnek az élet legnagyobb adományát, az egészséget.
-
Autóval Szudánba
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
-
-
Az élő világegyetem könyve
0Az élet igazságánál nincs szebb és nagyszerűbb erő földön és égen! Milyen nagyszerű és szívdobogtató meggondolni, hogy személyes életerőnk minden más erőnknél erősebb! Hiszen minden tevékenységünk életerőnktől kapja energiáját. De ha ez így van, akkor szükségképpen a jónak, az igaznak kell győznie a való világban is! Tévedés, hogy mindig a rombolás a hatékonyabb, hogy mindig a rossz terjed könnyebben, hogy a jó szükségszerűen mindig lépéshátrányban kell legyen – mert minden létező erők forrása, a Természet szerint az élet igazságának rendeltetett a győzelem!
-
-
-
Az Istenes Honfoglalók
0Annak ellenére, hogy az elmúlt ezer év alatt már igen lekopott róluk ez az elnevezés, az utóbbi évek alatt azonban megintcsak kialakult egy szervezett irányzat, mely a „pogányságot” ismét rájuk akarja illeszteni azért, hogy az ú. n.” nyugatbahelyezés”-sel járó magyarirtást indokolják. Ilyen „kárhozatra és pusztulásra szánt pogány népségről (mint ahogyan 1945-ben Páter Leibert, XII. Pius pápa szószólója nevezte az árpádi magyarságot) (1) – nem is érdemes történelmet írni és így ez az Árpád-ellenes irányzat Szent Istvánról indítja a magyarok történetét és mindent pogánynak és barbárnak nevez, ami előtte volt.
-
Az iszlám keletkezése
0Mi is hát valójában az iszlám? Vallási ideológia, csupán? A kereszténység és a judaizmus valamiféle keve réke? A beduinok mozgal-ma? Vagy inkább a földművelők ideológiája, az ,,arab feudalizmus” termé ke? Valamiféle kapitalista jellegű kereskedői ideológiáról van szó? Így hangoznak az eddigi kutatás leggyakoribb kérdésfeltevései, melyek mindeddig nem tették lehetővé a mozgalom kielégítő megmagyarázását. A szerző, Simon Róbert, az eredeti források és a szakirodalom alapos elemzésével igyekszik tisztázni azokat a társadalmi feltételeket, amelyek között az iszlám társadalmi-ideológiai mozgalma megszületett, s a mozgalom specifikumainak feltárása után körvonalazza azokat az összefüggéseket, amelyek az iszlám megszületése és az ennek nyomán kialakuló arab társadalom között fennállnak.
-
Az őrködés éjszakája. Peszáchi hággádá.
0Bevezetés: Az ünnepi est elnevezése.
Az örködés éjszakájának neveztük el könyvünket, így hívja a Tóra niszán hó 15.-ének elő-estéjét: „Az őrködés éjszakája volt ez az Örökkévaló előtt, hogy kivezesse őket Egyiptom országából”. (Móz. II. 12. 42.)
Ennek az estének legelterjedtebb neve: széder, vagyis: rend. Mert előírt rendjük van ekkor az imáknak és az ételeknek. A Biblia előírása szerint csak niszán 15.-ének előestéjén, vagyis egyszer kell szédert tartani. Így van ez ma is Erec Jiszráélban, a gálutban azonban a második este is megtartjuk.
Hággádá magyarul: elbeszélés. Annak a könyvnek a neve ez, amely a széderre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Teljes nevén: Széder hággádá sel peszách, a peszáchi elbeszélés rendje. (Vele szemben általában ággádának nevezik azokat a talmudi irodalomból való fejezeteket, amelyek törvényt nem tartalmaznak. A két szó hasonló hangzása miatt könyvünkben az ággádá helyett a midrás szót használjuk). -
Az orvos-genetikus szemével
0Az ismert szerző ebben a könyvében a genetika szabályszerűségeit híres emberek, nevezetes művek példáján próbálja érzékeltetni. A genetikus szemével nézi a múzeumokban a világhírű festményeket, olvassa József Attila verseit; számára Madách Imre alkotása nemcsak irodalmi élmény, hanem a kor genetikai ismereteinek példatára is, a testi adottságok és a személyiség összefüggéseit egy Shakespeare-dráma vagy Andersen-mese olvastán gondolkodtatják el, s elmebeteg zsenik alkotásai is genetikai képzettársításokra készteti.
-
-
-
Az Tekintetes és Nagyságos Vitézlő Úrnak Gyarmati Balassia Bálintnak istenes éneki. Melyek az 1632-1635 között kinyomtatott bécsi első editióbúl most hasonmásban újonnan kibocsáttattak Varjas Béla által.
0Az istenes énekeknek itt közzétett első kiadás 1939-ben került elő a marosvásárhelyi Teleki-Könyvtárból. Az ismeretlen kötetről – címlap híján – a benne lévő fametszetek árulták el, hogy hol, mikor és kinél készült. A meghatározás részleteire most nem térhetünk ki (erre vonatkozólag ld. Varjas Béla: Balassa Bálint istenes énekeinek első kiadása. Budapest, 1940. Az Orsz. Széchenyi Könyvtár Kiadványi XI. füzetét) csak az eredményt összegezzük. Közismert tény, hogy Rimay János készült Balassa verseinek kiadására, de tervét nem tudta megvalósítani. Az első Balassa-kiadás tehát csak Rimay halála (1631) után láthatott napvilágot, de nem Bártfán – mint Dézsi Lajos hitte. A Teleki-Könyvtárban őrzött Balassa-kötetről ugyanis kiderült, hogy azonos azzal a Bécsben megjelent „első editió”-val, melyre az 1699. évi nagyszombati kiadás, mint elődjére hivatkozik. Ez a bécsi kiadás pedig a Ferenczfi Lőrinc királyi titkár tulajdonát képező betűk és dúcok felhasználásával 1632-35 között Bécsben, mégpedig valószínűleg Rickhes Mihály nyomdájában jelent meg. Az istenes énekeknek a legrégibb kiadása természetesen szintén szétválaszthatatlanul közli Balassa és Rimay költeményeit, mint a későbbi hazai ú.n. „rendezetlen” kiadások. Az egész kötet több olyan éneket tartalmaz, amelyet csak ebből a kiadványból ismerünk. (Irodalomtörténeti feldolgozásra vonatkozólag ld. az Irodalomtörténet 1941. évfolyamát.)
Hasonmás kiadásunk fotoátvitel útján offsetnyomással készült. Sajnos az első Balassa-kiadás ránkmaradt egyetlen példánya csonka. Hiányzik a címlapja és a 33-36. lap, a 190. lappal pedig a kötet megszakad. -
-
Az ütenyirás elméleti és gyakorlati tanmódja, az általam nyilvános és magánoktatásnál követett eljárás szerint
0Hiány: 2 mintafüzet
-
-
Balaton
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Balogh Ádám kurus brigadéros
0Béri Balogh Ádám (1665 körül–1711) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. 1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Szekszárd mellett fogták el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.
-
-
-
-
-
-
-
Brevis notitia Fundationis Theodori Koriathovits, olim ducis de Munkács, pro religiosis Ruthenis Ordinis S. Basilii Magni in monte Csernek ad. Munkacs, anno MDCCCLX factae. 1-3. [egy kötetben]
0A munkácsi bazilita kolostor és a munkácsi görög-katolikus püspökség történetének forrásmunkája. A rézmetszű címképmetszet Koriatovics Tódor podóliai fejedelmet, a munkácsi vár alapítóját ábrázolja. A menekült litván herceget Zsigmond király fogadta be.
-
-
-
-