-
-
-
-
-
-
-
Angol jogelmélet
0A feladat csupán az lehet: néhány olyan vonását kidomborítani az angol jogi kultúrának, amely hatott, vagy legalábbis valószínűleg hathatott az elmélet különleges! fejlődésmenetéire. Persze nem mindig könnyű megvonni azokat a szellemtörténeti és -kritikai összekötő vonalakat, amelyek a jogfejlődés egy-egy sajátságát akár az ortodox, akár a revoltáló elmélet egy-egy ugyancsak különleges változatával okozati kapcsolatban mutatják.
-
-
Attila tizenhat regében. Árpád tizenhat regében. [Gesta hungarorum. A magyar ősmondák öt könyve. 3-4.]
0A Gesta Hungarorum mitikus eredetmondájában a hun, székely és magyar kapcsolatnak mondáiban Attila világhódításában, Álmos és Árpád honfoglalásában és Emese rendre megvalósuló csodálatos álmában már benne volt a magyar nemzeti hagyományoknak ama gigantikus kerete és szerves epikai kompozíciója, amelyeknek figyelembevételével nemcsak a Gesta Hungarorum szerkezete formálódhatott ki, hanem a krónikás által ismert regösénekek eposszá tudtak alakulni.
-
Az őrködés éjszakája. Peszáchi hággádá.
0Bevezetés: Az ünnepi est elnevezése.
Az örködés éjszakájának neveztük el könyvünket, így hívja a Tóra niszán hó 15.-ének elő-estéjét: „Az őrködés éjszakája volt ez az Örökkévaló előtt, hogy kivezesse őket Egyiptom országából”. (Móz. II. 12. 42.)
Ennek az estének legelterjedtebb neve: széder, vagyis: rend. Mert előírt rendjük van ekkor az imáknak és az ételeknek. A Biblia előírása szerint csak niszán 15.-ének előestéjén, vagyis egyszer kell szédert tartani. Így van ez ma is Erec Jiszráélban, a gálutban azonban a második este is megtartjuk.
Hággádá magyarul: elbeszélés. Annak a könyvnek a neve ez, amely a széderre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Teljes nevén: Széder hággádá sel peszách, a peszáchi elbeszélés rendje. (Vele szemben általában ággádának nevezik azokat a talmudi irodalomból való fejezeteket, amelyek törvényt nem tartalmaznak. A két szó hasonló hangzása miatt könyvünkben az ággádá helyett a midrás szót használjuk). -
-
Az utolsó császárnő
0Részlet: Aki ismeri Yen Csing novelláit, bizonyára emlékszik az utolsóra, melynek címe: „Levelek a templomból”. Ez a nyolc pa-fa-csui ereklyetartó egyikét, San-San-yur-t és az abban folyó életet írja le, húsz kilométernyire Pekingtől, a nyugati dombok között. Kínában gyakran keresik fel az utazók a hegyi templomokat. Ilyenkor a papok szívesen felemelik a beléptidíjakat, különösen külföldiek számára, hát ha még azok – hozzám hasonlóan – nagy kísérőszemélyzetet, szakácsot és szolgákat cipelnek magukkal és arra is gondjuk van, hogy új rizspapírt ragasszanak az ablakokra és helyrehozzák a sátrakat, melyekre szükségük van. A „Templomomból” 1919 szeptember 16-án kelt egyik levélben megismerkedünk egy erdőkben és sziklákban gazdag völgyecskével, melynek köveibe Buddha képmásait vésték. Itt Py-mo-yen völgyében egy magányos, elszigetelt templom áll, mely nem tartozik a pa-ta-csui csoporthoz.”
-
-
Erdélyi szászok és magyarok
0HA MŰVELT MAGYAR TÁRSASÁGBAN a velünk egy hazában élő németekre terelődik a szó, olykor atyai módon vállveregető vagy szelíden csipkelődő, de általában őszinte rokonszenvre valló megjegyzéseket hallunk. Mindenki szívesen eleveníti fel és ápolja tovább rokoni vagy baráti kapcsolatait a derék cipszerekkel, a nyugatmagyarországi hiencekkel, a dunántúli és bácskai „svábok”-kal, sőt még bánátiakkal is, akik a rangsor végére szorulnak. De mihelyt valaki az erdélyi szászokat emlegeti, a beszélgetés megakad vagy más hangulatba csap át.
-
Fouché emlékiratai
0Joseph Fouché, a hatalom bűvöletében élő egykori szatócsfiú, a francia forradalom után egymást váltó rezsimek örökös rendőrminisztere minden idők legnagyobb politikai túlélőművészei közé tartozik.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Titkok könyve (írások arról, amit az olvasó kevéssé ismer)
0Részlet: Ha bármely filmmesét vegyileg elemeznénk, rájönnénk arra, hogy az állandó összetartozó alapanyag: a csók, könny és a mosoly. Ez a keverék jelenti ugyanis a film ízét, színét, illatát és hangulatát. A forgatókönyv írója, amikor megkapja a szereposztást, főként a három szempont figyelembevételével fog munkába. Ugy rakosgatja története épületének (vagy csak viskójának) tégláit, hogy e három kellően adagolt szinészi alapanyag habarcsával tartsa össze ezeket. Aki e keverék vegyi képletét jól ismeri, vagy csak jól eltalálja, megleli egyuttal a siker titkát is. Ezért van az, hogy például a Páger-filmek happyandjeiben alig csattan a csók, ellenben kielégületlenül távoznánk a moziból egy olyan Karády-filmtől, amelyben ne találkoznának néhányszor szomjas összecsapással az ajkak.
-