• A cívisek világa (Debrecen néprajza)

    0

    Debrecen már a XII. századtól kezdve különleges helyet foglal el hazánk néprajzi tájegységei között. Földrajzi, gazdasági és jogi helyzeténél fogva irányító központ volt a környező vidék számára. Sajátos mezővárosi, parasztpolgári kultúrát alakított ki, amely egy ideig hatással volt egész nemzeti kultúránkra. A szerző érdekes, színes képet ad ennek a különös tájegységnek földműves és állattenyésztő cíviseiről, hortobágyi pásztorairól, céhes kézműveseiről, gyáralapító úttörőiről, közvéleményt formáló lelkész-szónokairól, egyszóval a cívisek egész társadalmáról.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A detektívek órája

    0

    I. Az érzékelhető határán vagy a törvényszéki szerológia útja
    II. Nyomok a homokban vagy az igazságügyi kémia és biológia szakaszai

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A patkányfogó

    0

    A regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó „Patkányfogó”-járól kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Geraise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise – a regény főhőse – szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják.

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • A rejtélyes Bátori-barlang

    0

    Egy ​sok évszázados történet nyomán sziklába vájt hatalmas lépcsőfokokra bukkantak a kutatók a Hárs-hegyi Bátori-barlangban. A titokzatos föld alatti lépcsők útját követve kezdődött meg egy csaknem tíz évig tartó, váratlan fordulatokban bővelkedő feltárás a Hárs-hegy gyomrában. A feltárás legnagyobb szenzációja egy nagy mélységben rejlő arany-, ezüst-, és vasbánya felfedezése volt. A bőséges leletanyag és az okiratos kutatások is megerősítették, hogy a főváros tőszomszédságában a középkorban, majd a barokk korban aktív ércbányászat folyt. Máig is rejtély, hogy a még kitermelhető ércet miért hagyták ott művelőik, és miért omlasztották be, falazták el az ide vezető járatokat?
    A történelmi bányalabirintuson kívül ember nem járta, hévizes eredetű barlangrészeket is feltártak a kutatók. Ezeket a föld alatti termeket káprázatosan szép kristályképződményekkel díszítette fel a természet.
    A kutatás során nagy mennyiségű őskori lelet is napfényre bukkant és számos olyan tárgyi emlék, amely a barlang emberrel kapcsolatos sok ezer éves múltját bizonyítja.
    A szerző a feltárás tíz esztendejének izgalmakban, szenzációs fordulatokban gazdag eseményeit idézi fel és ismerteti azokat a további tudományos lehetőségeket, amelyek e titokzatos üregrendszer megválaszolatlan problémáira adhatnak majd választ.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • A szemlélők

    0

    A szemlélők – ha úgy tetszik – voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. Szabó Magda

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater – Az ötös számú vágóhíd

    0

    Az amerikai Kurt Vonnegutot eddig részben tudományos-fantasztikus íróként ismerte a magyar olvasóközönség. Kötetünkben közreadott két kisregénye is bővelkedik fantasztikus elemekben, amelyek azonban szervesen beépülnek a XX. század társadalmi-történeti valóságába.
    Az Áldja meg az Isten, Mr.Rosewater az őrület és az ép elme határmezsgyéjéről, a farkasétvágyú kapitalizmus és az idealista lelkesedés groteszk együttéléséről írt, a reális és az abszurd között mozgó alkotás.
    Az ötös számú vágóhíd részben az író személyes emlékein alapul: amerikai hadifogolyként Drezdában élte meg a hírhedt 1945. februári bombázást, melynek során a város nagy része és 130 00 ember elpusztult. Az író sajátos technikája: az idő felbontása és a háromsíkú cselekménybonyolítás magasabb művészi egységbe foglalja a szerteágazó eseményeket.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Apáról fiúra

    0

    A néprajz nem iskolai tantárgy. Nem is lesz azzá az esztendőről esztendőre gyarapodó tudnivalók sorában. Hiába keressük az általános iskolai vagy gimnáziumi órarendben. De mégis ott van az irodalomórán a népköltészetben, a népmesekincsben, a nagy magyar írók falu- és parasztábrázolásaiban, a történelemórán a magyar őstörténetben, a földrajzórán a szép formájú cserépedények és szőttesek tökéletes kompozícióiban, az énekórán, mikor felcsendül a népdal. A mai fiatalok mohón keresik a népművészet nagy és erős forrásait, mentik a feledés elől értékeit. Nekik szól ez a rendkívül friss hangú, dinamikus néprajz – kétszáznál több képével, hiteles fotóival és grafikáival. Ezt bizonyítja a könyv korábbi három kiadásának nagy sikere is.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Az utazás divatja

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Charles ​Baudelaire versei

    0
    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Gyilokjáró

    0

    „A kör bezárul: a gimnazista, aki a Kutatóárok-ban elindul, hogy szembe találja magát a nagy európai csend fél százada után az első világháború kataklizmájával, nyugtalan, belsőleg meghasonlott férfivá érik a Rézkor két háború közötti korszakának évtizedében. A Gyilokjáró-ban már csak hat esztendőt igyekszik feltérképezni, 1933–1939 között, a nagy európai s még inkább a hazai események síkján, de éppúgy saját sorsában is, amelyet magán-világtörténelemnek nevez.” Passuth László

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Hamis szellemek, igazi csalók. Három évszázad szellemvadászata

    0

    Miért kopogtatnak a szellemek? Lebeghet-e a vasvilla? Létezik-e Juh-asszony? Élnek-e a 20. században boszorkányok? Miért csak szász dialektussal üzen a túlvilágról VIII. Henrik angol király? Mi volt a húszas évek Európa hírű magyar szellemidéző mágusának – Lászlónak a trükkje?
    A fentiekre és még számos más okkultista kérdésre ad választ a három német szerző könyve. Közülük Allan a hivatásos illuzionista, minden trükk tudója, a fő „szellemvadász”. A szerzők számos példával bizonyítják, hogy minden spiritiszta mutatvány csak az emberi hiszékenységen és babonás tudatlanságon alapulhat. a szerzők segítségével az olvasó képet kaphat a 20. század hirhedtté vált „szellemidézőiről”, és bebarangolhatja képzeletben az elmúlt évszázadok, a különböző korok embereinek babonabirodalmát is.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Így rendeltetett

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Közös sors-testvéri hagyományok

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Rákoskeresztúr története 1700-ig. 1.

    0

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Regény a pesti színházakról

    0

    Sok éven át türelmetlen kíváncsisággal kutattam a múltat, amely a szemünk előtt porlad el, mintha soha nem is létezett volna. Megpróbáltam képzeletben legalábbis végigjární a régi-régi Pest utcáit, megkíséreltem gondolatban felidézni azt a napot, amikor Ditrói Mór Kolozsvárról felérkezett Budapestre…
    Szerettem volna visszavarázsolni annak a nyurga vidéki színésznek alakját, aki térdig érő ferencjóskában, hóna alá csapott esernyővel állított be a hatodik állandó pesti színházhoz a Lipót körútra, s akinek kollégái kertelés nélkül a szemébe mondták: „No, maga ugyan nemigen fog itt boldogulni, barátom!” Néhány héttel utóbb Faludi Gábor, a színház egyik igazgatója ugyanennek az ifjúnak – Hegedüs Gyulának – már ezt mondta: Te leszel Magyarország legelső színésze!« Hegedüs mosolyogva, szerényen így válaszolt: Megelégszem, ha a Vígszínház első színésze leszek!
    Mi maradt ezekből a nagy színészekből és a régi kulisszákból, az alig százesztendős Budapest egykori díszleteiből, amelyek között hőseink, a színészek megfordultak? Azt írták róluk a kritikák, hogy mindörökre felejthetetlenek maradnak. Aztán mégis elmerültek, együtt a kritikusokkal, közönségükkel, emlékező kortársaikkal. Elmúlásukba nem akarok beletörődni. Ezért kerestem esztendőkön át nyomaikat, igyekeztem felderíteni a körülményeket, amelyek között tehetségük kibontakozott, meglelni cselekvéseik indí-tóokát.”
    Pest-Buda egyesítésének századik évfordulója különleges hangsúlyt és aktualitást ad Bános Tibor dokumentumregényének, amely a fővárosi színházak történetét, mindenekelőtt a Nemzeti Színház felépítése körüli csatározások tekervényes, meredek lejtőkkel tarkított útját s ennek az útnak izgalmas állomásait és fordulatait követi nyomon.
    De a színházépületek az elbeszélésnek csak keretéül szolgálnak, melyben színháztörténetünk legendás alakjai Bajza József, Kántorné, Déryné, Paulay Ede, Ditrói Mór, Varsányi Irén, Hegedüs Gyula, Jászai Mari, Fedák Sári, Csortos Gyula, Törzs Jenő, Bajor Gizi, Hevesi Sándor, Nagy Endre, Bárdos Artúr, Horváth Árpád, Pünkösti Andor és mások – elevenednek meg.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Robert ​Burns versei

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szűz Mária

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem