-
A hagyományos világ alkonya Erdélyben
0A történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban – olykor a szakmai köztudatban is – itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről.
Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről – többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte. -
A hasfelmetszés előnyei; A múlandóság cáfolatául
0A leginkább célravezetőnek azt látnám, ha az egész könyvet a „fül”-re nyomnák. Mert ez a könyv egy mondat az életemről és az életemből. S ez a mondat rövidebben el sem mondható. A könyv belsejében az üres lapok pedig jelezzék azt, amit még megírhattam volna és megírhatnék, és ami még mindig nem ugrana túl az egyetlen mondat határán.
Ez a megjegyzés komoly tréfa. Mellette a valóság pedig tréfás. Mert nem jó tréfa-e az, ha az ember legesettebb – mert lábadozó – korában írja, maga meglepetésére, azt a munkáját, ami őt magát a leginkább elszórakoztatja és továbbgondolkoztatja? És nem folytatódik-e az a jó tréfa akkor, amikor barátai, írótársai és olvasói azt mondják, hogy ők ugyanígy vannak vele? Nem teszi-e mindez boldoggá az építkezőt, aki nem úgy építkezik, mint a mérnök – terve szerint pontosan -, hanem egy még mérnökibb pontossággal régebbi és ősidőktől meglevő tervet teljesít be, úgy, mint a hód, a hangya vagy a fecske? -
A magyar katonai elit 1938-1945
0Memoárok és interjúk, könyvek és filmszalagok gyakori szereplői voltak az utóbbi évtizedben a második világháború magyar tábornokai és tisztjei. Tárgyilagos megállapítások, szélsőséges nézetek, különböző előítéletek egyaránt kapcsolódnak e hatalmi csoport megítéléséhez.
Szakály Sándor új módszerrel, a történettudomány és a szociológia határterületéről közelít a magyar katonai elit, a katonai felső vezetés kérdéseihez. A kötet az elithez számító 414 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad a szűk körű társadalmi csoport tagjainak származásáról, mobilitásáról, összetételéről; új szempontokkal egészíti ki világháborús szerepük történeti értékelését. -
A magyar katonai elit. 1938-1945
0Memoárok és interjúk, könyvek és filmszalagok gyakori szeperlői voltak az utóbbi évtizedben a második világháború magyar tábornokai és tisztjei. Tárgyilagos megállapítások, szélsőséges nézetek, különböző előítéletek egyaránt kapcsolódnak e hatalmi csoport megítéléséhez.
Szakály Sándor új módszerrel, a történettudomány és a szociológia határterületéről közelít a magyar katonai elit, a katonai felső vezetés kérdéseihez. A kötet az elithez számító 414 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad a szűk körű társadalmi csoport tagjainak származásáról, mobilitásáról, összetételéről; új szempontokkal egészíti ki világháborús szerepük történeti értékelését. -
A római konyha
0Lénárd Sándor, a Völgy a világ végén című nagyszerű regény szerzője kulturális kalandtúrára hívja olvasóit: a gasztronómián, pontosabban az olasz konyhán keresztül vezet be minket Itália történelmébe, kultúrhistóriájába. Ám a legfontosabbak ebben a könyvben mégis a receptek – tésztáktól a zöldségételekig, borjútól, báránytól a csigáig. Minden ételnek megvan a maga meséje; nevek és alakok, évszámok, évszakok és alkalmak, kalandok és szituációk kötődnek hozzájuk, vagy ha nem is kötődnek, köthetőek, hiszen a leleményes és rengeteg humorral megáldott író mindezeket üde jókedvvel s magától értetődő módon képes a receptekhez passzítani. Az illatok és ízek kalandtúrája ezek által is igazolja Lénárd egyik tételét, miszerint: „Van lelke a városoknak, van illata.”
-
A szerelem története
0A szerelem története – egy rég elvesztett könyv felbukkan, hogy titokzatos módon összekapcsolja egy öregember és egy tizenéves kislány sorsát. Leo hetven évvel ezelőtt egy lengyel kisvárosban beleszeretett egy lányba és megírta A szerelem történetét. A könyv, bár nem tud róla, túlélte a háborús időket, mesés helyzeteket, nagy szerelmeket idézett elő. Alma, a tizennégy éves New York-i kislány, a regény főhőséről kapta nevét, s egy napon nekiindul, hogy felkutassa névadóját, és jóra fordítsa családja sorsát. E sorsok találkozása A szerelem története – örömmel és fájdalommal, sírással és nevetéssel átszőtt mese, amely Nicole Krausst napjaink legjobb írói közé emelte.
-
A tündér megkötözése
0Költészetének új emelkedőjéhez érkezett el harmadik verseskötetével Ágh István. Korábbi verseinek elégikus, kesernyés poétája helyett most keményebb tartású, konokabb költőt ismerünk meg: tapasztaltabbat, többet tudót. A kötet egymást váltó ciklusaiban különös költői küzdelem részesei lehetünk. A lágyabb hangulatok, az oldottabb líraiság béklyózásának, „a tündér megkötö-zésé”-nek drámai folyamatát követheti képzeletünk, a világ konkrét dolgai, szférái között meg-megcsillanó elvontabb felismeréseket és ráérzéseket. Ekként vallatja Ágh az emberi lét egyszerre megemelő és kiszolgáltató örvényléseit. Hogy e lét tragikus és tisztító értelmét s így benne önmagát is megsejthesse, hogy fellobbanthassa az emberben parázsló szikrát. Hogy költőként és emberként is maga fölé nőhessen: „a feje fölé”.
-
-
Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában
0Történelmi múltunk jeles napjairól ma már sokat tudunk; annál kevesebbet az „ünnepeket érlelő” hétköznapokról, a szürkének nevezett tömeg, a nép életéről. Arról az életről, amelyről oly sajátosan, de híven vallanak az elkövetett bűnök és az elszenvedett büntetések. A szerző, a felvilágosult abszolutizmus időszakának kiváló kutatója a korabeli rabtabellák alapján ad lenyűgözően érdekes képet a XVIII. század végi bűnesetekről s az igazságszolgáltatás korántsem egységes és következetes működéséről. Megtudhatjuk, kik és miért „időztek” hosszabb-rövidebb ideig a megyék vagy városok börtöneiben, milyen bűn-cselekmények voltak a leggyakoribbak, hogyan változott vidékenként egyes bűntettek megítélése, a büntetések módja és mértéke.
Ez az alapvető jelentőségű munka szinte egyedülálló vállalkozás a magyar jogtörté-netírásban. Olyan könyv, melyet haszonnal és élvezettel forgathat szakember és laikus egyaránt. -
Egy előítélet nyomában
0Szemérmes mottó. De vád rejtezik mögötte és történelmi igény. Nem kér, nem követel: bejelent. Jogosan. Hogyan kell írni az 1944-es évről? Sebeket tépő szenvedéllyel, vagy óvatos tapintattal? Literátus pátosszal, vagy tárgyilagos, koppanó mondatokban? Kortársi iszonyattal, a túlélő alázatával, az akaratlan cinkos bűntudatával, vagy a vétlenek hűvös nyugalmával? Hisz valamennyiünknek köze volt hozzá. A nézőknek, mert nézők voltak, a hóhéroknak, mert hóhérok voltak, az áldozatoknak, mert áldozatok voltak. Valamennyiünknek köze van hozzá: a túlélőknek, a szemtanúknak, a később születetteknek és az ezután születendőknek, mert ami akkor történt: immár csakugyan magyar történelem.
-
-
-
-
Halál Párizsban. Grünwald Béla történész művei és betegségei
0Grünwald Béla nevét bizonyára kevesen ismerik, a 19. századi, felvidéki származású politikus és történész nem írta be a nevét az örökkévalóságba. Lackó Mihály tanulmánya több, mint történelmi dolgozat: olyan munka ez, mely tetten éri a sorsképződést a történelem és a személyiség metszésvonalaiban. Egy személy elbukását ábrázolja és elemzi, a pályafutás buktatóin átvergődő, ám végül az öngyilkosságot választó életutat mutatja be. A történelem kínálta szerepek, a bennük való feszengés, a társadalmi kompromisszumok és felemás lázadások sora: ez a históriai oldal; egy személyiség ambíciói, belső és külső konfliktusai, a neurózisokba való menekülés és a velük való küzdelem, a törekvés az önismeretre, a kínlódás a szerepekkel ez a pszichológiai oldal. A lehetőségek terét a történelem határozta meg: a társadalmi porondon való fellépést csakúgy, mint azt a szellemi horizontot, melyben a személy bemérhette cselekvéseit és önnön kvalitásait, illetve fogyatékosságait. Grünwald nem volt zseni, és éppen ezáltal vált vizsgálhatóvá életútjának példáján a személy (psziché)történelem reláció feszültsége. Lackó Mihály e tanulmánya remekmű a maga nemében.
-
-
Idegen hadakban
0A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is. -
Jászi Oszkár dunai patriotizmusa
0„A helyzet éppenséggel úgy néz ki, hogy bár Jászi mindig »elébe dolgozott a jövőnek«, a. megvalósult jövő nem siet Jászít követni. A dunai szövetkezés és patriotizmus eszméje – ha jóakarattal mérlegeljük esélyeit – éppoly irreális és illuzórikus, mint az első és a második világháború után volt. Valószínűleg minden reálpolitikus és reálpolitológus így is minősíti. A történész azonban nem állíthatja, hogy csupán a megvalósult és a biztosan megvalósítható az egyetlen realitás. A ma esélytelen, irreális lehetőség is a történelmi alternatívák közé tartozik.”
-
Jég
0Képeskönyv felnőtteknek!
A Jég megrázó novella menekülésről és hazatérésről: arról, hogy milyen közel van hozzánk a háború.
Dragomán György művének illusztrációit, a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette, aki rajzaival elnyerte a Budapesti Illusztrációs Fesztiválon a Pozsonyi Pagony kiadó legjobb pályakezdő illusztrátor különdíját. -
Jól vagy?
0Először volt a táj, a kínos ujjgyakorlatok, hogy a felhő megörökíttessék; aztán a paraszti munka, a résztvevő költői alakváltozásai, hogy a fáradtságból fölemelkedhessen a munka örömébe a munkadalok ritmusain. Ha nem is lehetett folytatni ezeket a serdülőkori verseszményeket, hiszen periférikusak és kicsik voltak egy modern és teljes világ kifejezésére, mégis mindig beléjük botoltam, mint az emlékeimbe. Mindegyik versem az évszak jegyeit viseli magán: tavaszi nyílás, sárga nyári hő, őszi foszló fákból borzongató nyirok, téli kályhacsönd és fehér unalom mindig helyet kíván magának, mikor az idő rákeríti a sort. Ágh István
-
Kilenc
0„Hamsun, Sartre, Genet és Kafka ízeit véltem felfedezni Stasiuk könyörtelenül pontos, mégis drámai erejű prózájában. A Kilencnek minden jel szerint a kortárs regényirodalom kimagasló alkotásai között a helye. Egy gyökértelen, nyugtalan kelet-európai nemzedék portréja ez, meg egy városé, amely beletörődött, hogy a posztkommunizmus nem egészen az, aminek hirdetik” – írta Irvine Welsh a The New York Times Book Reviewban Stasiuk regényéről. A nálunk főleg egyéni hangvételű esszékönyveiről (Az én Európám, Hogyan lettem író, Dukla, Útban Babadagba) ismert lengyel szerző regénye pár évvel a rendszerváltás után játszódik: emberi sorsok véletlenszerűen ütköző biliárdgolyókként találkoznak az átalakulóban lévő Varsóban, egy adósságát visszafizetni próbáló kisvállalkozó krimielemeket sem nélkülöző történetével a középpontban. De Stasiuk esszéihez hasonlóan a Kilenc főszereplője is az idő, ez a „láthatatlan anyag”, amelynek árjával a hősök sikertelenül próbálnak szembeúszni.
-
Koalíció és pártharcok 1944–1948
0E kis könyv arra vállalkozik, hogy áttekintést adjon az 1944–1948 közötti évek legérdekesebb, legizgalmasabb eseményeiről. Mindenekelőtt annak a küzdelemnek a menetét és eredményeit követi nyomon, amelyet a munkáspártok köré törörülő baloldal a politikai hatalom megszerzéséért folytatott. Igyekszik árnyalt és sokoldalú képet festeni a pártpolitikai harcokról. Megkisérli fölfedni a koaliciós pártok cselekedeteinek hátterét, osztálymeghatározottságát. A korszak szereplőit korabeli tetteik alapján ítéli meg.
-
Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről
0Harcostársai és barátai írják meg ebben a kötetben visszaemlékezéseiket a Horthy-korszak legjelentősebb polgári politikusáról, aki a legnagyobb utat tette meg, amíg az uralkodó osztály, az ellenforradalmi rendszer szolgálatától eljutott a magyar nép igazának képviseletéig, az antifasiszta harc vállalásáig, végül a sopronkőhidai mártírhalálig.
-
Közelről. Irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből
0Pethő György hibátlanul szép műve egyetlen -persze nem akármilyen – család légkörében nemcsak egy kiábrándult, befelé forduló korszak atmoszféráját villantja föl, hanem azt is, hogyan sodródik az egyes ember (magánéletében, kapcsolataiban) az ön- és egymáspusztítás szélsőséges, bezárt és fájdalmas útvesztőjében. A forgatókönyv teljes mértékben a gondosan és frappánsan válogatott Dokumentumokon épül ugyan, mégis egészében a művészi szuverenitás teremtménye; gyötrődő hősei egyszerre hitelesen megrajzolt történelmi személyek és mi magunk. A Közelről szép példája annak az igazságnak, hogy őszintén emlékezni arra tudunk, ami elemi emberi értelemben szól hozzánk és nekünk.
-
-
Médea és gyermekei
0Minden nyáron összegyűlik a rokonság a krími görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve.
-
Mostoha éveim – A garabonciás diák – Eszter
0Páratlanul érdekes írói kísérlet Végh György három testes önéletrajzi kötete. A regény, a memoár, a napló, a vallomás és az esszé prózatechnikai eljárásainak ötvözete. Egyedüli és lenyűgöző a feltárulkozása, lázas és szertelen csapongásai ennek az írónak, aki szinte clochard-i életformából tudott nyújtózni a nyugatos nemzedék élet- és stíluseszményei felé.
-
Nagy palota
0Hiába a 18 nyitott fiók az íróasztalon, hogyha egyetlenegy zárva. Legelőször mindig azt akarjuk kinyitni, legvégül azzal szembesülünk, hogy nincs hozzá kulcsunk. A méltán népszerű amerikai írónő Nicole Krauss harmadik magyarul megjelent regényének író hősnője több mint 25 éven át dolgozik ennél az eredetileg csak kölcsön kapott íróasztalnál. Miközben írja a sikeres regényeket, talán csak sejti, hogy a fiók mélyén titkos szöveg lapul. A Nagy Palota szövevényes, évtizedeket és kontinenseket átszelő története, katartikus sorsmozaikja ettől az asztaltól indul el. Így jutunk el a hetvenes évek alternatív New York-i értelmiségi miliőjétől az 1944-es Budapestig, a közelmúlt multikulturális Londonjától Pinochet Chiléjén át a sejtelmes Izraelig. A tárgyak története mindig emberek története is. A tárgyak gyakran élik túl az embereket. Az embernek pedig a múlt század embertelen rendszereiben időről-időre újjá kell születnie. Emlékekből kell teremtenie, tárgyakba kell kapaszkodnia. Erre az emlékmunkára utal a regény bibliai címe is. Olyan tökéletes lesz a Palota emléke, hogy lényegében maga válik eredetivé.
-
Nevető parnasszus
0A Nevető Parnasszus valóban „mindenki magyar írót” szeretne kicsúfolni: a XX. századnak csaknem mindegyik olyan jelentős vagy érdekes íróját és költőjét – a határainkon túl élőket is – kinevetteti, akiről paródiát írtak. Ebben a tekintetben a legteljesebb paródiaantológia eddig, mely nemcsak a pardóiáké, hanem a parodistáké is, a Borsszem Jankó ismeretlen parodistájától és Karinthy Frigyestől kezdve a maiakig: Bárány Tamásig, Benjámin Lászlóig és Kolozsvári Grandpierre Emilig. És hogy minél több összehasonlításra nyíljék alkalom, s hogy minél szórakoztatóbb és tanulságosabb legyen mind az olvasók, mind az írók számára, ugyanarról az íróról vagy költőről több paródiát közöl, lehetőleg más-más parodista tollából, ezzel is arra törekedve, hogy minél méltóbban töltse be a „hasznos, derék, kedves kulturális” szerepet.
-
Splény Béla emlékiratai. 1-2.
0Az emlékirat írója nem neves történelmi személyiség, nem tudós és nem művész. bányaügyekkel foglalkozó, idősödő miniszteri tanácsos, aki ötvenhét éves korában kezd hozzá élete eseményeinek elbeszéléséhez. Elkísérhetjük olasz, francia, ausztriai útjaira, Törökországba, Erdélybe és a Délvidékre. Láthatjuk őt kisdiákként a tatai piaristáknál, jurátusként Reguly, Tüköry és Szontagh Pál társaságában, akadémiai hallgatóként Selmecbányán, leszállhatunk vele a tárnákba, kirándulhatunk vele együtt a Csorba-tóhoz, utazhatunk az első gőzhajón és vasúton. Feltűnhet előttünk a Bécsbe utazó Kossuth Lajos egyszerű sötét öltözetben, a gyermekit sétáltató Széchenyi. Ott lehetünk a schwechati csatában, Haynau előszobájában kihallgatásra várva, a konstantinápolyi angol követ estélyén, a milánói Scala nézőterén, a Vörösmarty koporsóját kísérő tömegben…
-
Szárszó
0Abban, hogy az igazi Veres Pétert megismerjük, minden bizonnyal sokat segít majd ez a posztumusz kötet: a leghiggadtabb, legtisztultabb önelemzés – emelett elemzése a kornak, osztályának, a magyar politika felszabadulás előtti útjainak és tévelygéseinek… Egy 1943 nyarán rendezett ifjúsági konferencián a népi írók és olvasótáboruk együtt próbáltak szembenézni az akkori történelem nagy kérdéseivel. Veres Péter a maga és barátai hajdani szemléletét szembesíti a mával, illetve saját, halál előtti érett, bölcs énjével.
-
Székelyek a múló időben
0Imreh István, a volt kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tudós professzora több megjelent kötetéből készült e tematikus tanulmánygyűjtemény. Célja kettős: egyrészt ízelítőnek szántuk a hazai olvasó számára, hogy fogalma legyen, milyen különleges feladatokkal látta el a történelem az erdélyi tudósokat a kisebbségben élő nép identitástudatának kiművelésében, másrészt- ennek megfelelően- hogy milyen történelmi fikciókkal kell szembeszállniok a délibábos önáltatás vagy a csüggesztő önostorozás csapdáit kikerülendő.
-
Sziriat oszlopai
0Várkonyi Nándor könyve lenyűgöző, regényes látomás az emberiség írott történelme előtti korról. Víz és tűzözön, katasztrófák elől menekülő és kultúrát mentő emberiség képe bontakozik ki előttünk, az ismert ókori történelem előzményeinek nagyszabású vázlata. Várkonyi Nándor, a képzett klasszikafilológus hatalmas műveltséganyagot dolgozott föl és épített bele munkájába. A letűnt idők megértéséhez az emberiség mítoszkincsét fogta vallatóra. De nem elégedett meg ennyivel: a modern tudomány eredményeit is igyekezett fölhasználni a magyarázathoz. Látomásról és hipotézisről van szó, az alkotó írói képzelet munkájáról. Számos részletét éppúgy vitatja a tudomány, egy-egy részterületének kutatója, ámde a dolgok mai állása mellett egészében megcáfolni és elvetni sem lehet ezt a korántsem légből kapott föltevés-láncot. Elgondolkoztató, s ami fő, izgató olvasmány.