• A funtineli boszorkány I-IV.

    0

    Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.

    16 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A kastély árnyékában

    0

    Wass Albert a Mire a fák megnőnek történetét folytatja. Egyetlen család környezetében, egy mezőségi tanya verőfényében és a vele szomszédos kastély árnyékában rá tud tapintani a Kiegyezéstől a Békeidőkig tartó korszak belső életére, mozgató eszméire és tévedéseire. Csak a líra szépsége tudja esztétikailag megszerettetni velünk ezt a súlyos vádirattá komorodó epikát.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Átoksori kísértetek

    0

    Az átok-sorából született új eszme, embertől, Istentől idegen, mert természetellenes, bejárja, felbolygatja a világot, fertőz, mert csábít, hatalomra juttatja a lustákat, a gyávákat, akik a hatalom eszközeivel uralkodnak. A vége – a romlás, amely elkerülhetetlen.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az Antikrisztus és a pásztorok

    Az Antikrisztus és a pásztorok

    0

    Az emigrációban angol nyelven írt, főleg az Erdélyben a magyarokkal együtt élő népek szokásvilágát megörökítő magvas novella-ciklus, amelyet Gálfalvi Ágnes fordított magyarra.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Elvásik a veres csillag

    0

    Tánczos ​Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Elvásik a veres csillag

    0

    Tánczos ​Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jönnek – Emberek az országút szélén

    0

    A szerző 1940-ben született, Jönnek c. regénye a második bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása – nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között eltelt várakozásteli két hét „korérzületi” krónikája. Az Ember az országút szélén a szerző emigrációja kezdetén, még Németországban született, melyben részben a szülőföld elvesztése miatti fájdalmát, részben a történelmi Magyarország széthullásának okait fogalmazza meg egy magyar agrármérnök és családjának élettörténetén keresztül.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jönnek – Emberek az országút szélén

    0

    Az 1940-ben írt Jönnek! alcíme az lehetne, hogy „a várakozás tizennégy napja”. A kortörténeti-közérzületi krónika azt a két hetet öleli fel, amely a második bécsi döntés eredményének – Észak-Erdély visszacsatolásának – nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között telt el.Az ember az országút szélén főszereplője egy – az ún. úri középosztályhoz tartozó – magyar erdőmérnök, akivel az Erdélyből menekülők szekértáborában találkozott az író (akkor tartalékos katonatiszt) az 1940-es évek végén. A kijelölt határszélen, a száműzetésbe vezető út mellett üldögélve búcsúztak el a „Tündérországtól”, miközben a mérnök családja tragikus, ám sok erdélyi magyaréhoz hasonló történetét mesélte el az írónak.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Kard és Kasza I-II.

    0

    A ​századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a „hol tévesztettünk utat?” lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került.
    A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe – ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar számadás

    0

    Kényszerű emigrációjának éveiben Wass Albert figyelmét elsősorban a nemzet sorsát érintő kérdések kötötték le, soha meg nem feledkezve szülőföldjéről, Erdélyről, a gondokról, amellyel lakói az évszázadok során szembesültek, s főleg azokról, amelyeket a kommunizmus és a velük ellenséges román nacionalizmus körülményei között megélni kénytelenek. E kérdésekről, gondokról írt számtalan cikkében, jegyzetében nem csak magyarul, de angolul is. A kötetbe azok a magyarság sorsáról szóló írások kerültek, amelyek kötetben kiadva eddig nem jelentek meg.

    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Se szentek, se hősök

    0

    Az emigrációban angol nyelven írt, főleg az Erdélyben a magyarokkal együtt élő népek szokásvilágát megörökítő magvas novella-ciklus, amelyet Gálfalvi Ágnes fordított magyarra.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Vérben és viharban

    0

    Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. A kisregény nyomon követi a kis néppé tizedelődött hunok fölötti uralomért folytatott belviszályokat, az országépítés keserves, de dicsőséges munkáját, s mindezt pergő, meglepő fordulatokkal teli cselekményvezetéssel teszi. A Vérben és viharban bővelkedik nagyszabású csatajelenetekben, vadászkalandokban, s az „emberi tényező” is megjelenik benne.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem