-
A láthatatlan testőr
0Mária Terézia kora, a magyar testőrírók – Bessenyei, Barcsay, Báróczi – világa elevenedik meg a sokoldalú író kisregényének lapjain. A szemléletes, színes korkép egy nem mindennapi szerelem keretét adja egy igen érdekes és ritka műfaj, a levélregény formájában. A végig érdekfeszítő, fordulatos történet ízét a hiteles irodalomtörténeti személyiségek jelenléte s a címszereplő -a láthatatlan testőr, a csúnya gnóm, a szerelem elől az alkímiához menekülő Báróczi Sándor (1735-1809) – nagy műgonddal megrajzolt hús-vér alakja adja. Az író tulajdonképpen neki állít emléket regényében: A kiváló stilisztának, akit Kazinczy Ferenc a nyelvművelő mozgalom ősének és saját példaképének tekintett. Irodalomtörténeti tény, hogy a szálas termetű testőrök közül kirítt vézna, rút külsejével, és boldogtalan magányában az aranycsinálás szenvedélyének rabja lett.
-
A macskát visszafelé simogatják
0„Amikor te lettél a mi mamánk, akkor én még kis hülye voltam, és nem tudtam, hogy engem nem fogsz szeretni. Csak aztán mindig jobban megnőttem, és mindig jobban rájöttem.” Ilyet persze hangosan soha nem mondana a nevelőanyjának Judit, de éjszaka a kórházban, ahol az ember úgysem tud aludni, sok minden kimondható, vagy legalábbis végiggondolható. Juditnak most bőven van ideje a magányos párbeszédre, hiszen jó darabig nem rohanhat úszni, dzsúdózni, huzakodni ikertestvérével, a lüke Ágival, hiszen feküdnie kell.
-
Bárdok, mesemondók
0Térben és időben ugyan távol esik tőlünk a kötet történeteiből elénk táruló világ, de bármennyire idegennek tűnik is a „walesi bárdok” világa, mégis az európai népek közös hagyományának egyik fontos fejezete. A magyar olvasó fülének pedig különösen nem cseng ismeretlenül a „walesi bárdok” kifejezés, elég, ha Arany János balladájára utalunk. De ki ne ismerné Arthur király nevét, ki ne hallott volna a Kerekasztal lovagjairól, Trisztán és Izolda szerelméről vagy Parszifálról, a Grál-lovagról, hogy Lear királyról, Shakespeare egyik király hőséről ne is beszéljünk. A walesi bárdok történeteit ma a világ Mabinogion néven ismeri. Ezt a prózában írott gyűjteményt korábbi lejegyzések alapján a XIV. században írták, legrégibb időkre visszanyúló történetei a kelta mondakincs számtalan elemét őrizték meg. G. Beke Margit feldolgozása – akárcsak Északi istenek és Északi hősök c. könyvében – olvasmányos, nem állítja olvasóit nehéz feladat elé, mégis éreztetni tudja a régmúlt, az ősi néphit és a meseszerű történetek elemeiből összeötvöződő különös világ levegőjét. A történeti, néprajzi magyarázatokat és jegyzeteket Sz. Molnár Ágnes készítette, s ő válogatta ki a kötet gazdag fotóanyagát is.
-
Bárdok, mesemondók
0Térben és időben ugyan távol esik tőlünk a kötet történeteiből elénk táruló világ, de bármennyire idegennek tűnik is a „walesi bárdok” világa, mégis az európai népek közös hagyományának egyik fontos fejezete. A magyar olvasó fülének pedig különösen nem cseng ismeretlenül a „walesi bárdok” kifejezés, elég, ha Arany János balladájára utalunk. De ki ne ismerné Arthur király nevét, ki ne hallott volna a Kerekasztal lovagjairól, Trisztán és Izolda szerelméről vagy Parszifálról, a Grál-lovagról, hogy Lear királyról, Shakespeare egyik király hőséről ne is beszéljünk. A walesi bárdok történeteit ma a világ Mabinogion néven ismeri. Ezt a prózában írott gyűjteményt korábbi lejegyzések alapján a XIV. században írták, legrégibb időkre visszanyúló történetei a kelta mondakincs számtalan elemét őrizték meg. G. Beke Margit feldolgozása – akárcsak Északi istenek és Északi hősök c. könyvében – olvasmányos, nem állítja olvasóit nehéz feladat elé, mégis éreztetni tudja a régmúlt, az ősi néphit és a meseszerű történetek elemeiből összeötvöződő különös világ levegőjét. A történeti, néprajzi magyarázatokat és jegyzeteket Sz. Molnár Ágnes készítette, s ő válogatta ki a kötet gazdag fotóanyagát is.
-
Brúnó Budapesten. Budapest környéke
0Bartos Erika, a Bogyó és Babóca sorozat írója és rajzolója, akinek munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el, egy kedves történet és részletgazdag rajzok segítségével kalauzolja végig az óvodáskorú olvasót Budapest környékének nevezetes helyszínein.
-
Brúnó Budapesten. Pest fényei
0A hatkötetesre tervezett Brúnó Budapesten sorozat Pest fényei című kötetéből a Városligetet, Újlipótvárost és Pest külső kerületeinek nevezetességeit ismerhetjük meg. A könyvhöz foglalkoztatófüzet is készült.
-
Foltoskönyökű
0A boltok ajtaja fölött lógó cégérek élete néha mozgalmasabb, mint hinnénk. A tarka dolmányos, hiú fahuszár belepottyan egy tócsába, és leázik róla a festék. Ütött-kopottan már nem díszítheti a bolt ajtaját. Egy padlásra kerül, ahol a környék táncos tappancsú macskái folyton a bolondját járatják vele.
-
Harc és szerelem
0Az egyik legjelentősebb óír hősmonda, a Táin Bo Cualnge, vagyis A cualngei bikarablás most kerül először magyar nyelvű feldolgozásban olvasóközönségünk elé.
Ez a versekkel élénkített prózai eposz az ulsteri mondakör fő elbeszélése, nem történeti forrásmű, de rendkívül értékes adatokat tartalmaz az ősi ír társadalom megismeréséhez. Költőileg a Nibelung-ének vagy az Edda fölötte állnak, de az ír-kelta mondák hamisítatlan eredetiségüket tekintve felülmúlják a germán emlékeket.
G. Beke Margit feldolgozása, akárcsak a walesi mondákat bemutató Bárdok, mesemondók c. kötetben, olvasmányos formában is éreztetni tudja a régmúlt különös levegőjét. -
Jövőbúvárok
0A népszerű költő verseinek sajátos gyűjteménye a Jövőbúvárok. Nem a közismert s oly sok élvezetet okozó, játékos gyerekversek kerültek bele- bár néhány kimagasló közülük itt is megtalálható –, hanem Tamkó Sirató felnőttköltészetének azok a „darabjai”, amelyekben a tudományával magasra nőtt ember már a XXI. század új lehetőségeit kutatja. A tudást és az emberiséget megsokszorozó, az űrt birtokba vevő fantasztikus jövő képei villannak itt fel, egy olyan gyönyörű reménység, amelyet egy valójában „képtelen”, de mélyen költői fejlődéshit éltet:” Volt víz- tüdőm/ van lég- tüdőm/ lesz űr- tüdőm… Kúszni fogok a fénysugáron.” Tamkó Sirató szemléletében és formában is merészen új költészetének a leglelke szól itt a fiatal, jövőt váró olvasóhoz.
-
Megérjük a pénzünket!
0– Mit tetszik csinálni, ha egy lovat talál a fürdőkádban? – Ez a kedvenc kérdése Anikónak. Ő a hősnője és naplószerű lejegyzője G. Szabó Judit vidám regényének, amely egy nagy család (három lánygyerek, a szülők s egy nagymama) eseménydús életét tárja fel. Ebben a családban mindig történik valami, és mindig lehet nevetni rajta, még ha olykor nem is minden könnyű és nevetséges. Ha a Pöttyös sorozat olvasói egynémely szereplőre ráismernek, az nem a véletlen műve.
-
Nemcsak illemtan…
0Kinek szól az illemtan? Kezdőknek és haladóknak, tehát fiataloknak, tizennégytől hatvanig. Hogy miért? Mert mindenki megtalálja benne a magáét és egy kicsit megtalálja benne magát is. A szerzők bizony tollhegyre tűzték ebben a könyvben egész mai életünket.
„Hogy némelyik milyen…!” – halljuk az utcán, villamoson, bevásárlás közben és szórakozóhelyeken. És sajnos nem ok nélkül suttogják, mondják, kiabálják ezt a szépnek éppen nem mondható „pesti” szólást.
Könyvünk nem csak azt mutatja meg, „hogy némelyik milyen…”, hanem azt is, milyennek kellene lennünk – s mindezt sok vidámsággal, humorral, meghökkentő és mulattató példák során. A kötetet Kaján Tibor rajzai illusztrálják.