-
A hét vár országa
0Az Előszóból: Az ujságíró kitűnő szemével indult erdélyi útjaira Széfeddin Sefjket bey, ez a török nevű lelkes magyar, de írásaiból már az író lelke szól és barangoló könyvének minden sorából a sok embernek különös, nekünk azonban annyira drága erdélyi lélek és szellem beszél, ami nem is csoda, hiszen ő is egyik örököse annak. Itt született, itt nőtt fel, sok szép esztendejét közöttünk töltötte, anyai gyökerei visszahúzzák és – akárhol járjon – elszakíthatatlanul odakötik a székely földhöz és néphez. Ezért az ővé is ennek a maroknyi földnek minden hegye, völgye, fűszála, lelehete, álma és nótája, ismerős szél fúj át a fülein s a hazatérés öröme gyúl a két orcáján, mikor az erdők lábánál ezer esztendő óta táborozó kis falukat meglátja.
-
-
Álmodó oázisok
0E kötetben két utam néhány élményét mondom el. Először Tunisiában és Libyában utaztam. Másodszor Egyiptomban és Nubiában. Mindkét útra csak kevés pénzt vihettem magammal. Sokszor kellett lemondanom híres, szép helyekről, melyeket nagyon szerettem volna látni; de kárpótlásul – úgy érzem – a földdel, tájjal, néppel és az élettel annál közvetlenebb kapcsolatba kerültem. Legtöbbször gyalog jártam, beduinok közt laktam, nibiaiak sátrában aludtam. Nem adok rendszeres utinaplót. Az egymásba folyó napok krónikájából kiszakítva írom le egy-két élményemet, melyek az utcáról nem látható élet titkos mélyébe vezetnek. Ezeket – talán tudat alatt is – kerestem és ha utamba kerültek, előlük semmi áldozat árán soha ki nem tértem!
-
-
-
-
Légy diplomata! Hogyan szolgálhatja hazája ügyét a külföldet járó magyar (Anekdóták, adatok és társalgási ötletek)
0Diplomáciai notesz külföldet járó magyarok részére.
-
-
Őshaza és Kőrösi Csoma Sándor célja. Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulóján
0Előszó: Kőrösi Csoma Sándor halálának 1942. évi április hó 11-én volt százéves évfordulója. Időszerű, hogy Őt, a magyar fajnak kiválóságát, kellően értékelve ünnepeljük. Az elmúlt évszázad alatt sokan voltak, akik úgy vélték, hogy Csoma lelkiségét, cselekvéseinek indító okait felismerték, munkáját méltányolhatták, – azonban e férfiak Nyugat kultúráján nőttek fel és a XIX. század mindent tagadó szellemét szívták magukba, így tőlük messze állt Kelet gondolkozása, filozófiája. Ezek, noha Csoma csodálatos egyéniségét, szentekhez hasonló lemondását, igénytelenségét, fanatizmusát, szerénységét és lelkiismeretességét, egyben nagy tudását is elismerik és csodálják, mégis rejtély marad előttünk Csoma nagy egészben vett élete.