Goethe az újabb századoknak kétségkívül legnagyobb költő geniusa. Mint lyrikusnak, nincs párja a világirodalomban; de a dráma s még inkább az epos terén is elsőrangú alkotásai vannak. Herrmann und Dorotheá-ja, melynek magyar fordítását veszi itt az olvasó, a maga nemében a német irodalom legtökéletesebb műve, legkészebb compositiója. Igaz, hogy eleinte (1797-ben jelent meg) az elfogultság, a hiú irigység és a boszú nem tudta vagy nem akarta látni hasonlíthatatlan jelességét; voltak, kik Voss Luise-jával mérték össze, sőt ezt elébe is tették (mint valamikor nálunk Hiadort s egyebeket Petőfi fölé).