-
-
-
-
-
Derű a deszkán. Színészanekdoták.
0Négy évtized alatt gyűjtöttem össze az itt közreadott apró kis írásokat, a magyar színházi világ különböző korszakaiból eredő, nagy- részt humoros, de mindig jellemző eseteket. Nem csattanóra kihegyezett villámtréfák, öncélú anekdoták, nemcsak a tréfa kedvéért közölt viccek halmaza, hanem kicsit kor- történeti keresztmetszet, kultúrhistória emlékek füzére is akar lenni ez a gyűjtemény. S hogy valóban az-e, azt az olvasó ítéletére bízom, most, amikor e kis kötetet, jó szórakozást kívánva, a kezébe adom.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A világegyetem születése
0A végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk a Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokra? De a végtelen az a hely is, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem történnek meg.
-
Jöjjön el a te országod
0„Talán történelme legsúlyosabb válságát éli a fehér ember. Teremtő Istenétől elfordult, az éltető napfény helyett az arany csillogását választotta, s ura az életnek, nemzeteknek az uzsora lett. (…) A válságból, a „nagy kísérletből” példaképek, követhető fényes ablakok, szellemi hatalmasságok vezethetik ki az embereket. Ezek a példaképek valódi tartalommal töltik meg azt, ami kiüresedett, újra fényessé teszik azt, ami elhalványult.
-
Maradni zabad!
0Egy görög bölcs két szóval adná az olvasó kezébe ezt a könyvet: méno és ménosz. A méno jelentése: marad, helytáll, megáll a lábán; nyugton, veszteg marad, várakozik; változatlanul, állhatatosan megmarad valami mellett, kitart. A ménosz: erő, hatalom, élet, életerő, lélekerő, tetterő, hadi bátorság, kívánság, akarat, érzelem, szenvedély, hevesség, harag, düh. A menekült grófnő kegyes-kegyetlen hódító.
-
Az idő rövid története. (A felújított kiadás illusztrált változata)
0Új, bővített és átdolgozott kiadás. Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. Az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és kiszélesíti a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Volt-e kezdete az időnek? Folyhat-e visszafelé az idő? Végtelen-e a Világegyetem, vagy vannak határai? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Stephen Hawking klasszikussá vált mesterművében érint. Bevezetésként áttekinti a mindenségről alkotott legjelentősebb elméleteket Newtontól Einsteinig, majd elmerül a tér és az idő legrejtettebb titkaiban az ősrobbanástól a spirálgalaxisokon és az erős kölcsönhatáson keresztül a fekete lyukakig.
-
Salamon király gyűrűje
0„…ezeket az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást – az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet – mint állítja – tapasztalatból és szeretetből ábrázol… El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében.”
-
Az igazi Buddha. A megvilágosodás útja.
0A Krisztus előtti VI. században, egy Guatama Sziddhárta nevű, 29 éves herceg hátat fordított fényűző világi életének, hogy az őt kínzó erkölcsi kérdésekre választ találjon. 36 évesen, egy szent fügefa alatt ülve, meditációval elérte a megvilágosodást, és Buddha, azaz „megvilágosodott” lett. Napjainkban a világ népességének 10%-a tekinthető buddhistának. A vallás népszerűségének oka az a rugalmasság, amellyel szertartásai, szervezetei, hittételei az egyes kultúrákhoz alkalmazkodnak – és maguk a tanítások, gondolatok.