-
A magyarországi protestantizmus 1656-től 1600-ig
0Zoványi Jenő (1865-1958) 1949-ben fejezte be nagy összefoglalását a XVI. századi magyar protestantizmus történetéről. Munkájának első fele – az 1922-ben megjelent „A reformáczió Magyarországon 1565-ig” – a század második harmadáig vizsgálja ezt a történetet, melyet a második, nagyobb része – jelen kötetünk – a század végéig követ.
-
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
0A XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
Szeged reneszánsz kori műveltsége
0A szerző sok évtizedes anyaggyűjtésének és kuttásainak eredményeképpen a humanizmus és reneszánsz nyomait, ill. összefüggéseit elemzi Szeged kulturális életének fejlődésében. E színmagyar városnak igen fontos szerep jutott a XV. századi reneszánsz kultúra kialakításában és a magyarországi urbanizmus megteremtésében. A város sokrétű – paraszt-polgári – műveltségének központjai természetesen a kolostorok voltak, ahol elsőrendű feladatnak tekintették az irodalom művelését és a kódexmásolást. Ezek a kulturális központok eltűntek a török hódoltság idején, hatásuk azonban tovább élt: anyanyelvi kultúránk és nemzeti irodalmunk alapjainak megteremtésénél fontos szerepük volt.