-
A sumír-magyar rokonság
0Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb sumirológusoknak. Egyetemi éveit Budapesten kitünő ered- ménnyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A Magyar Östörténelem” és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kuta- tások voltak. Az első nő volt Magyarországon, aki történelem- ből magántanári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt Dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalmas munkájára, aki „Ötezer év távolából” c. müvében megirta a sumír nyelvvita történetét, a nemzet- közi tudósok közötti hosszú harc részletes elemzését, a sumír nyelvtannak a magyarral való egyezését és a sumír-magyar rokonság fennállásának az elméletét igazolta. Könyvét a Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben nagydijjal jutal- mazta. A sumir-magyar rokonság kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem támasztotta alá elég nagy sumír szótári anyag.
-
-
Smokkék, apró komádiák a Smokk-család életéből
0Ezek az apró komédiák, amelyeket ebben a kötetben összegyűjtöttem, nem egészen költöttek. A szereplőik itt élnek közöttünk, nem is egy személyben, hanem szinte megszámlálhatatlan sokaságban. Abban a lipótvárosi bérházban, a melyben a gyermekkoromat töltöttem, minden emeleten lakott egy-egy Smokk család; az egyik emeleten – nem tudom már a másodikon-e, vagy a harmadikon? – kettő is. A nevük külömböző volt, de a karakterük egyforma: a börzeáner papa, a rövidlélegzetű, zsörtölődő mama, a rakonczátlan gyermekek és a jámbor nevelő minden emeleten ugyanaz volt és – csodálatosképen, – ugyanaz még ma is. Én tehát csak lefotografáltam a tiszteletreméltó Smokk-családot és másoltam azt, a mit annyiszor hallottam. Az olvasó pedig bizonyára ráösmer majd Smokk-papában, Smokk-mamában, Ricsiben, Viliben, Bellában és a nevelő úrban jobb, vagy baloldali szomszédjaira, ráösmer majd az apró házi perpatvarokra, a melyeket napról-napra hall, és amelyek a mulatságos voltuk mellett sem minden tanulság híján szűkölködik.