-
-
A katasztrófa utja
0„Mélyen tisztelt Doktor Úr! A hozzám betekintés céljából eljuttatott kéziratot köszönettel visszaküldve, kivánságának, hogy arról őszintén nyilatkozzam, az alábbiakban felelek meg. Egyes következtetéseihez nem járulhatok hozzá, hasonlóan a helyenkint tulságosan éles kritikához, valamint egyes személyiségek kedvezőtlen megítéléséhez sem. A főszempontot illetőleg ez a háboru, melyet ellenségeink világkatasztrófává fejlesztettek, kevésbbé volt a hadvezérek háboruja, mint inkább a tömegek és az anyagi eszközök küzdelme, – leginkább tehát ebből a szempontból kell megitélni.”
-
Az őz és vadászata
0Az őz nem volt mindig annyira népszerű és elismert vadfajunk, mint ma. A század közepéig gyakran csak úgynevezett töltelékvadként kezelték, mennyisége és minősége messze elmaradt az európai élvonaltól, hazai élőhelye a táplálékforrá-sok tekintetében eléggé kedvezőtlen erdős területekre korlátozódott.
Őzállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése érdemben 1965 után, azt követően kezdődött meg, hogy egy Martonvásár határában elejtett bak agancsa világelső lett. Gyakorlatilag ettől az időponttól számítható, hogy friss lendületet kapott az állomány szakszerű kezelése, a klasszikus állományszabályozási módszerek alkalmazása, valamint az előnyös korösszetétel kialakítása. A nagyarányú fejlődéshez természetesen az is hozzájárult, hogy az őz,,meghódította” az Alföldet, ahol kitűnő élőhelyet talált, bőséges takarmánnyal.
Az elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség ebben a kötetben az őzzel és az őz vadászatával kapcsolatos legújabb ismereteket foglalja össze, korszerű szemléletben, elsődlegesen a vadgazdálkodási gyakorlat igényeit tartva szem előtt, vadgazdáknak is, vadászoknak is hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. -
Csodavíz 2 – Vizek csodái, csodák vizei
0A fürdés, a wellness, a gyógyvizek szerelmeseinek útmutatója, kalauza
-
-
Építészek, mérnökök, építők
0A szerző új kötetében 25 olyan férfi életrajza és portréja olvasható, akik a 19. és 20. században jelentősen befolyásolták és formálták Magyarország arculatát. A ma is gyönyörű, megvédendő értékként számon tartott Országházunk, templomaink, jelentős múzeumaink megalkotóinak arcképcsarnoka ez a könyv, amelyben az alkotók életteli biográfiája mellett bemutatásra kerültek alkotásaik is. „Korunk rohanó világában öröm kezünkbe venni egy gondosan válogatott, megírt és szerkesztett kötetet, amely nem engedi feledésbe merülni világszínvonalon alkotó építőinket, akik épített környezetünk feledhetetlen megálmodói közé tartoznak. Szinte mindennap elhaladunk alkotásaik mellett, áthajtunk hídjaikon, látogatjuk középületeiket, strandolunk az általuk tervezett uszodában, megpihenünk a terveik alapján megépült templomokban anélkül, hogy tudnánk, kik ezen építmények alkotói.” (Winkler Barnabás DLA)
-
Eredeti magyar nyelvtan
0A magyar gyerekek és tanáraik zömmel utálják a magyar nyelvtant, mert nem találkozik nyelvérzékükkel. Különösen azért, mert nem a mi toldalékoló nyelvünkre szabatott. Pedig a Magyar Nyelv szótára szerzőik után: a Czuczor-Fogarasi, (1862-1874) páratlan pontossággal leírta nyelvünk működését, ám a finnugor származás kizárólagos kérdéssé tételével a tudományosság teréről leszoríttatott. Az Eredeti magyar nyelvtan a Czuczor-Fogarasi szótár alapján mutatja be a magyar nyelv lényegét a hangok jelentéshajlamától, a gyökökön és a toldalékokon át a mondatokig, nyelvünk észjárásáig. Mindezt számos példa, játékos feladat, olvasmány, kép teszi elevenné.
-
-
Gyerünk haza!
0Hallott már valaki Kokas faluról? Lakói szerint békés, barátságos hely. Eszter és Robert szerint azonban igazi rémálom. Az angliai testvérpár nem önszántából nyaral Kokason, a szüleik küldték őket ide. A kerti budit még csak megszoknák, de amikor rájönnek, hogy a húsleves errefelé az udvaron gyanútlanul kapirgáló tyúkból készül, akkor betelik a pohár. Eszter egy komondorral együtt útra kel, Robert pedig felkap Sári ló hátára, és a húga után ered. A gyerekek haza akarnak szökni Londonba. Útközben veszélyes kalandokba keverednek, vicces alakokkal találkoznak, és barátokra is szert tesznek. Talán végül még Magyarországot is megkedvelik?
-
Jó estét nyár, jó estét szerelem
0A sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata.
Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó…? Igen!
Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója. -
Kis magyar néprajz
0A mű 1940-ben és 1942-ben megjelent kiadás bővített és javított változata. Tartalmazza az azóta eltelt csaknem két évtized néprajzkutatási eredményeit. Foglalkozik a magyar népdallal, a népballadával, a népmesé-vel, a nép színjátékszerű szokásaival, a népművészettel, képet ad a nép hiedelemvilágáról, ünneplő szokásairól, hétköznapjairól, a parasztság társadalmáról, földrajzi és etnikai elhelyezkedéséről. Röviden áttekinti a ma-gyar népismeret történetét is.
A könyv nem tudományos igények kielégítésére, hanem elsősorban az érdeklődők számára készült. Mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni a paraszti társadalom és művelődés jellemző vonásaival. Az eredeti bevezető, amelyet annak ide-jén a fiatal pedagógus, kezdő néprajzos Ortutay Gyula irt, különös melegséggel szól a diákokhoz. Ma is fontos, érdeklődést keltő része ez n kiadványnak. -
Passziánszjátékok könyve
0A pasziánsz, az egyszemélyes kártyajáték – e könyvből kiderül, hogy néha többen is játszhatják – igen közkedvelt Európa-szerte. A szerző a játéknak több mint 150 féle módját írja le, együvé csoportosítva a hasonló szerkezetű és játékmenetű játszmákat. Így mindenki kiválaszthatja a maga számára a legmegfelelőbbet. A klasszikus, már a 18-19. században ismert játszmák mellett újakat is találhatnak a könyvben a kezdő vagy gyakorlott játékosok. A leírások mellett ábrák is segítik a játékok – főleg a bonyolultabbak – elsajátítását. A szerző nemcsak a nyitó kirakást mutatja be, hanem sokszor a menet közbeni formációt is. A leggyakrabban használt fogalmakat a szakkifejezések jegyzéke foglalja össze.