Leírás
Belestünk az ablakon. Ajtók nyíltak. Félrehúzták a függönyöket. Messzire elláttunk. Az élet pedig megmutatta testközeli magántitkait. A falakon régi képek. Az asztalon fotográfiák, iratok. Arcok. Beszédes gesztusok és hangsúlyok. Ezer és ezer szó. Fénylő sugárban vagy árnyékos sűrűséggel záporozók. Ívükből épül föl újra a ház. Az ország a történelemben. S mindig a határon. A személyes sors kottázza a közsorsot. Ember a talpán, aki tudja ezt, és kimondja. Aki magáról, családjáról, viszonyairól vall. Mert érzi, nem példás példákból rakja össze a világ azt, amit nemzetnek, civilizációnak nevez.
Köszönöm, hogy bevontak, akiket kérdeztem, őszinteségük kockázatközösségébe. Tisztelet jár külön-külön is személyes bátorságáért a kötet valamennyi, szavaival, képeivel, adataival szereplő szereplőjének.
Megtettük, amit egymás nélkül soha nem tehettünk volna meg.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.