-
-
-
-
-
A hazatérés útvesztői. Beszédek a misztikus útról
0Johannes Tauler (1300–1361), a középkori spiritualitás e messzefénylő csillaga a hírneves Eckhart mester és tanítványa, Heinrich Suso mellett a középkori domonkos misztika triászának harmadik nagy alakja. Általa vált teljessé az, amit két rendtársa elkezdett: míg ugyanis Eckhart tanításának elsődleges tárgya a misztikus Igazság volt, Susóénak pedig a misztikus Élet, addig Tauler beszédei a misztikus Út egyedülállóan gazdag és sokrétű bemutatását adják. Tauler azonban nemcsak a maga korában volt avatott vezetője a misztikus út vándorainak, hanem ma is bizalommal fordulhatnak tanításához azok, akik életüket szellemi feladatként fogják föl, s akikben ennélfogva megvan a készség és képesség a folytonos önmeghaladásra. A kötetet a fordító és szerkesztő bő hetven oldalas tanulmánya vezeti be a misztika vallásban elfoglalt helyéről, illetve magáról a tauleri misztikáról. A 32 beszédet mintegy százötven oldalnyi kommentár egészíti ki úgyszintén a fordító-szerkesztő részéről.
-
-
-
-
-
-
A Kecskeméti Református Gróf Tiszta István gimnázium évkönyve (1940-41)
0A Kecskeméti Református Gróf Tiszta István Gimnázium (VII.-VIII. oszt. reálgimnázium) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, az iskola fennállásának CCCLXXVII. éve
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A quakerek vallása
0Az Előszóból: Az embert a szelleme szabadságra serkenti. Szabadságra vagyunk teremtve s szabad emberekként kell élnünk. Ha nem vagyunk szabadok, nem élünk. Állati sorsban vagyunk, ha mindjárt két lábon járva gondolkozunk is. Az emberi értékek, az igaziak, a szellemiek, nem megkötnek, hanem felszabaditanak bennünket. A tudomány felszabadit a természet rabigájából, az erkölcs ösztönösségünkből, a művészet és vallás a földhöz kötött mivoltunkból. A szellemi értékek fejlődése a mindjobban megnyilvánuló szabadságvágyunk tökéletesebb kifejeződhetései vagy megnyilvánulásai. A vallási érték a tökéleletesebb szabadságot jelentette, midőn Jėzus tanitását vallotta lényegéül; az erkölcs, midőn az autonomiát szentesitette; a művészet, midőn a tiszta emberi egyéniséget ismerte el legfőbb teremtő elvéül s a tudomány, midőn a kutatás napról napra való elmélyítésével vagy kiszélesitésével bálványokat rombol, korlátokat dönt le s a jövő lehetőségek szédületes perspektiváit sejtteti a cselekedni vágyó, érvényesülni akaró emberi akarattal.
-
-
-
-
Agysebészet rózsafüzérrel. Vallomások útközben
0„Közel kétezer esztendő telt el, mire az agykutatók között egyfajta konszenzus alakult ki abban, hogy miként segíti a kultúra, a spiritualitás – benne az imádság – kreativitásunkat. Tény, hogy a tanulás önmagában keveset ér; a kreativitáshoz szükség van az intuícióra is, ami pedig gazdag belső világot feltételez, ami Istenhez való odafordulásunkkal jön létre. Az Istennel való kapcsolat pedig legfőképpen a vele való beszélgetésben, vagyis az imádságban valósul meg.
Az erről szóló tapasztalataimat teszem közzé e kis könyvben, vallomásként.”
Csókay András -
Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia – Garinus legendája nyomán
0Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) élettörténetét kivételesen bőséges forrásanyag tárja elénk. E könyv elsősorban a Margit-életrajzra vonatkozó dokumentumokat vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a Szent legrészletesebb középkori legendája – melyet a XIV. századi do-monkos Garinus írt – hogyan keletkezett, mi állt megíratásának hátterében. Mindezt a középkori domonkos rendtörténet és hagiográfia tükrében vizsgálja. A Margit-legenda elemzése jó alkalmat nyújt arra, hogy bepillanthassunk a legendaírás „műhelytitkaiba”, hiszen rendelkezésre áll a szerző forrása is, a szentté avatási per anyaga. A két dokumentum összehasonlításából kiderül, hogyan alakította saját korának életszentség-eszményéhez Szent Margit alakját a tudós teológus Garinus. Megismerhetjük a középkori hagiográfusi mentalitást, a szerzőnek a szentségről, a csoda mibenlétéről alkotott felfogását.