A mahájána buddhizmus hívei, a perzsa zoroasztriánusok és az egyiptomi Hathor-kultusz követői szerint a szerelem és a jóság istennője vízből emelkedett ki. Miért? Hogyan segít a szépségistennők gyakran erotikus története közelebb jutni az ember létrejöttének titkához? A föníciaiak által alapított városokban, Tírusztól Karthágón át Cádizig valamennyi település közepén állt egy hatalmas templom, amelyet a föníciai Héraklésznek szenteltek, aki megpróbálta jobbá tenni a világot. Nem ránk maradt tőle semmi kézzelfogható, csak egyetlen mítosztöredék. Úgy tűnik, ez a férfi messzebbre eljutott, mint utána háromezer éven át bárki. Emléke köztünk él, anélkül, hogy tudnánk.

A Krisztus előtti VI. században, egy Guatama Sziddhárta nevű, 29 éves herceg hátat fordított fényűző világi életének, hogy az őt kínzó erkölcsi kérdésekre választ találjon. 36 évesen, egy szent fügefa alatt ülve, meditációval elérte a megvilágosodást, és Buddha, azaz „megvilágosodott” lett. Napjainkban a világ népességének 10%-a tekinthető buddhistának. A vallás népszerűségének oka az a rugalmasság, amellyel szertartásai, szervezetei, hittételei az egyes kultúrákhoz alkalmazkodnak – és maguk a tanítások, gondolatok.